A májusi adatok szerint a reálgazdaságban folytatódott a múlt év közepén kezdődő élénk nö­vekedés, amely összhangban áll a világgazdasági tendenciákkal. Az Egyesült Államok és Japán után az utóbbi hónapokban a gazdaságilag fejlett európai országok is kiléptek a stagnálás közeli állapotból, bár fejlődésük továbbra is lassúbb, mint az előző két gazdasági nagyhatalomé. A holtpontról történő elmoz­dulást jelzi, hogy az EU-15 tagállamaiban a májusi ipari termelés a korábbiakhoz képest kiugróan magas ütemben (3,6%-kal) nőtt az előző év azonos időszakához képest. Tavaly és az idei év I. negyedévében ebben a térségben nem haladta meg az 1%-ot az ipar növekedési üteme. Figyelmet érdemel, hogy az EU-15 országai közül Németországnak kitüntetett szerepe volt a májusi élénkülésben.

Az EU-hoz újonnan csatlakozott 10 országban a gazdasági növekedés eddig is gyorsabb volt, mint az unió gazdaságilag fej­lettebb országaiban, és ez a tendencia májusban – az ipar adatai alapján – tovább folytatódott. Az újonnan csatlakozottak közül a lengyel és a cseh ipar fejlődött a legdinamikusabban (15%-os volt a növekedés), az élmezőny 3. tagja Magyarország (10,4%-kal). A balti országokban – amelyek korábban igen gyors növe­kedést produkáltak – kissé mérséklődött az ütem, és így az előző három ország mögé kerültek. Szlovákia tartja a 8% körüli növekedési ütemet. Fordulatszerű változás következett be azonban Szlovéniában, ahol a hosszabb ideje tartó stagnálás-csökkenés után májusban 6,5%-kal nőtt az ország ipari teljesítménye. A tel­jes Európai Unióban, az EU-25-ben is jól érzékelhető a konjunktúra élénkülése.

Magyarországon a gazdasági növekedésben viszonylag nagy súlyt képviselő ipar dinamikus fejlődését már tartós folyamatnak tekinthetjük. A 2002-es szerény (2,8%-os) növekedés után 2003 első felében 4%-kal, a második felében 8%-kal nőtt az ipari termelés, amit idén az év első öt hónapjában 10%-os növekedés követett. Az élénkülés folyamatában kezdettől fogva az export játszotta a meghatározó szerepet. A fel­dolgozóipar ágazatainak túlnyomó többsége növelni tudta kivitelét, csupán a textil-, a lábbeli- és az építőanyag-export csökkent vagy stagnált. Az ipar új rendelé­sei a dinamikus exportnövekedés folytatódására utalnak. Az építőipar termelése január–májusban 11%-kal emelkedett. Mezőgazdasági termékekből az első öt hónapban 13%-kal kevesebbet vásároltak fel, mint tavaly. Csökkenés mutatkozott élő állatokból és állati termékekből egyaránt.

A folyó fizetési mérleg I. negyedévi hiánya 1,7 milliárd eurót tett ki, amelyet a 2003. I. negyedévi adattal összevetve 0,2 milliárd euró összegű romlás mutatkozik. A nemzetgazdaság nettó külföldi adósságállománya a negyedév végén 20,1 milliárd eurót tett ki, 3 milliárddal többet, mint egy évvel azelőtt. Az államháztartás konszolidált hiánya az I. félévben 1040 milliárd forint volt, a deficit 440 milliárddal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az államháztartás hiányának több mint 80%-a a központi költségvetésben keletkezett.

A munkaerőpiacon a fő tendenciákban továbbra sem következett be változás. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma érdemben nem változott, illetve a változások mértéke nem haladta meg a hi­bahatárt. A munkanélküliségi ráta március–májusban kissé (6%-ról 5,8%-ra) csökkent az előző év hasonló időszakához képest. Az EU-25-ben a mutató májusi átlagos értéke 9% volt. Kiemelkedően magas volt a munkanélküliség aránya Lengyelországban (19%) és Szlovákiában (16%). Csehországban is magasabb a munkanélküliségi ráta (8%), mint nálunk. A nettó átlagkereset január–májusi értéke 91 300 forint volt. A reálkereset a tavaly ilyenkori 13%-os növekedés után az idén az első öt hónapban mindössze 0,4%-kal lett nagyobb.