A növekvő kereslet ugyanakkor a lakáskínálat érdemi és gyors alkalmazkodása nélkül a lakásárak további drágulását eredményezi. A kedvező kamatozás jelentette alacsonyabb törlesztőrészletek kezdeti hatását csak a lakásárak nagyon jelentős, 40-50 százalékos emelkedése oltaná ki, ezzel a keresletbővítő hatás is hosszantartó lehet, de a lakásárak emelkedésével a szükséges önerő mértéke is nő – fejtette ki Winkler Sándor.
Az idei első három negyedévben 7500 új építésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, ami 14 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A jegybank előrejelzése szerint 12 400 új lakás átadása várható 2025-ben, ami 7 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest.
Ugyanakkor az első három negyedévben országosan 20 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 37 százalékkal meghaladta 2024 azonos időszaki adatát. Az építési engedélyek száma elsősorban a fővárosban bővült, amiben szerepet játszhatott, hogy a fejlesztők a 2025. júliusban szigorodó építési szabályozási követelmények miatt előrehozhatták egyes projektek építési engedélyezését. Az első fél évben országosan több mint duplájára, Budapesten pedig több mint háromszorosára nőtt az elkezdett társasházi építkezések lakásszáma – ismertette az MNB osztályvezetője. (MTI)
