Visszatértek a '70-es évek

Közel 40 éve (1974 óta) nem mértek olyan ütemű inflációt Magyarországon, mint áprilisban. A fékezést a rezsicsökkentéssel érintett területek, illetve az üzemanyagárak esése támogatta, az élelmiszerárak azonban az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak. Elemzők szerint az esztendő egészében a jegybanki inflációs cél alatt maradhat a mutató, amely teret ad az alapkamat további csökkentésének.

2013. május 14.

Piac&Profit

Az elemzői várakozásoknak megfelelően, 1,7 százalékra lassult az éves infláció áprilisban a márciusi 2,2 százalékról. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Januárban még 3,7, februárban 2,8 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban a fogyasztói árak.)

Mérséklődött a maginfláció

A KSH szerint mind a havi, mind az éves nyugdíjas fogyasztói árindex megegyezett a teljes kosárra vonatkozó mutatóval. A szezonálisan kiigazított havi maginfláció a márciusival megegyező 0,2 százalékos volt, az éves maginfláció 3,2 százalékosra mérséklődött az előző havi 3,4 százalékról.

Erőteljes elmozdulások pro és kontra

A háztartási energiáért 8,4 százalékkal, a vezetékes gázért és az elektromos áramért 10 százalékkal, a távfűtésért 11,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy éve, 4,4 százalékkal drágult viszont a szén, 4,9 százalékkal a tűzifa és 4,7 százalékkal a palackos gáz ára. Az üzemanyag 5,3 százalékkal volt olcsóbb, mint tavaly áprilisban, amikor viszont 18,3 százalékkal drágult az előző évhez képest, azaz az idei adatban erős bázishatás is érvényesül. A tartós fogyasztási cikkek 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek, ezen belül a használt autók ára 8,8, a számítógépek és fényképezőgépek ára 7,0 százalékkal csökkent.

Az átlagosnál lényegesen jobban, 3,4 százalékkal drágultak viszont az élelmiszerek, főképp az idényáras termékek árának 14,8 százalékos emelkedése miatt. A burgonyáért áprilisban 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint márciusban és 76,4 százalékkal került többe mint egy éve. A friss zöldség 14,2, a gyümölcs 7,1 százalékkal drágult egy év alatt.

A szolgáltatások díja szintén átlagon felül, 3,6 százalékkal emelkedett egy év alatt, 8,3 százalékkal többe kerül a szemétszállítás és 5,3 százalékkal a helyi tömegközlekedés. A dohányáruk 17,0 százalékkal drágultak, a borok ára 12,6 százalékkal emelkedett a szeszes italok és dohányáruk cikkcsoport 10,8 százalékos éves áremelkedésén belül. A ruházati cikkek, a téli kiárusítások elmúltával és a tavaszi-nyári választék megjelenésével, egy hónap alatt 3,4 százalékkal drágultak áprilisban, de csak 0,4 százalékkal emelkedett az áruk egy év alatt.

Nem áll le a kamatcsökkentés

Mivel az infláció várhatóan az egész évben bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat. A további kamatcsökkentéseket támogathatja a kockázati felár visszatérése a tavaly év végi szintekre, azonban a forint sérülékenysége óvatosságot indokol az elemzők álláspontja alapján.

Arról ugyanakkor, hogy meddig tarthat a monetáris enyhítés, erősen megoszlanak a vélemények. A hazai szakértők a jelenlegi 4,75 százalékról, belátható előrejelzési távlatban, több lépésben 4 százalékig csökkenő alaprátát vetítenek előre. Londoni házak ugyanakkor jóval ez alatti, akár 3,00 százalékig mérséklődő alapkamatot is elérhetőnek tartanak a jelenlegi enyhítési ciklus végére.

Egész évben az MNB célszint alatt marad az infláció

Az áprilisi 1,7 százalékos éves mutató várhatóan az elemzők véleménye szerint a az esztendő legalacsonyabb értéke. Mindezzel együtt az egész évre 2-2,5 százalékos inflációs rátával számolnak a szakértők. Jövőre ennél mérsékelten magasabb, ám még mindig a 3 százalékos jegybanki célszint alatti fogyasztói áremelkedést a prognózisok alapján.

Az infláció csökkenése irányába hat a gyenge belső kereslet. Emellett a mezőgazdaságnak tavaly elég rossz éve volt, az ezzel összefüggő magas élelmiszerár bázis is mérsékli a fogyasztói árak emelkedését.

Véleményvezér