A hazai gazdasági szabályozók mennyiben hozzák előnyösebb helyzetbe a külföldi befektető termelőt a hazaiakkal szemben? Mennyire támogatottak a hungarikumok termelési és kereskedelmi oldalról? A két kérdés, így egymás után, azt a választ sugallja, hogy a külföldi befektetők vonzása érdekében adott komoly adó- és egyéb kedvezmények versenyhátrányba hozzák a kis, egyedi terméket, szolgáltatást nyújtó hazai vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben.

Klubtagok véleménye

Ebben van is igazság, de a valóságban azért ennél bonyolultabb a helyzet. Hiszen a külföldi befektetőknek korábban adott direkt kedvezményeket az Európai Unió tiltja, így ezek egy részéről nekünk is le kellett mondanunk az uniós csatlakozás után 2004-ben. A tulajdon szerinti megkülönböztetés pedig alkotmányellenes. Ezek ellenére azonban a különböző helyi adókedvezmények nagyságrendje egy adott időpontban 60-70 milliárd forintra tehető, a külföldi befektetők támogatásának elterjedt formája, hogy földet és közművesítést ingyenesen vagy alacsony áron bocsátanak a rendelkezésükre, hátrányt okozva ezzel a hazai kisbefektetőknek.

Az első kérdés után inkább koncentráljunk a másodikra: mennyire támogatottak a hungarikumok? Egyáltalán, mit nevezhetünk hungarikumnak?

A közelmúltban létrehozott Hungarikum Clubnak (HC) a herendi porcelán, a Pick szalámi, a tokaji bor, az Unicum, a halasi csipke és a Pető-módszer az alapító tagja. De a titulust, hogy hungarikum, egyre több és kevésbé nívós termékre is rámondják, így a hungarikum minősítés eszmei értéke az utóbbi néhány évben jelentősen devalválódott.

A HC tagjai szerint ez az elnevezés ma egyértelműen a magyar piacnak szól, és szinte mindenki elsősorban itt remél tőle gazdasági előnyöket, de hogy meg is kapja-e, arról már megoszlanak a vélemények.

Az igazsághoz akkor vagyunk a legközelebb, ha azt állítjuk, hogy a hungarikum elnevezésnek a belföldi piacon ugyan van jelentősége, de sokkal kisebb, mint azt sokan gondolják. Az országgyűlés ezen kíván változtatni az idén júniusban hozott - 77/2008. (VI. 13.) OGY számú - határozatával, amely a hungarikumok védelméről így szól, s a következőképpen fogalmaz.

"A magyar nép méltán lehet büszke a Kárpát-medence egészéhez vagy egy-egy tájegységéhez kötődő, több száz éves történelmi múlttal rendelkező hagyományaira, szokásaira, kultúrájára. A Kárpát-medence magyarlakta vidékein számtalan érték halmozódott fel, melyek szellemi vagy éppen élelmiszer-ipari termékként - mind ez ideig - túlélték a változó világ nehézségeit. Ezen értékek - melyek egyedien és egyedülállóan magyar különlegességek, azaz hungarikumok - számbavétele a mai felgyorsult, globalizálódó életünkben különösen fontossá váltak. A hungarikumnak földrajzi, történelmi, nyelvi, néprajzi arculata van. A hungarikumok olyan sajátos magyar termékek, melyeknek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, és amelyek természeti adottságainkkal, őshonos fajtáinkkal, termelési-tenyésztési hagyományainkkal összefüggésben sajátosan magyar ismérvekkel rendelkeznek.

A hungarikumok magyarságra jellemző mivoltukkal, különlegességükkel, minőségükkel jelentősen öregbítik hírnevünket, növelhetik megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon. Mindezen szempontok figyelembevételével, annak érdekében, hogy nemzeti kultúránk értékeit, eredményeit megőrizzük, a Magyar Országgyűlés:

1. Kinyilvánítja, hogy a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek.
2. Felkéri a Kormányt, hogy a tudomány, a kormányszervek, a regionális- és vidékfejlesztési intézményrendszer, az ágazati érdekképviseletek és szakirányú civil szervezetek bevonásával dolgozza ki a hungarikumok rendszerezését, valamint megőrzésének és hasznosításának lehetőségeit.
3. Felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a hungarikumok körébe tartozó, Hagyományok - Ízek - Régiók program keretében létrejött, a hagyományos mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket tartalmazó gyűjtemény bővítésének és hasznosításának, valamint a határon túli magyarlakta területeken való gyűjtőmunkához szakmai segítség nyújtásának lehetőségét.
4. Felkéri a Kormányt, hogy ösztönözze az agrártermékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései közösségi oltalmának megszerzését, valamint a hagyományos különleges tulajdonságú termékek közösségi elismerését.
5. A fentiekről, valamint a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról a Kormány kétévente adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek, első alkalommal 2009. december 31-ig."

Visszaadni a rangját

A magukat hungarikumok előállítóinak tartók szerint ez a határozat előrelépés, de rendkívül fontos lenne egy olyan állami szervezet felállítása, amely viszonylag jól körülhatárolható szabályok mentén meghatározza, hogy mely termékek, szolgáltatások viselhetik a hungarikum elnevezést.

Ezen országgyűlési határozatig ugyanis a magyar jogszabályok nem határozták meg a hungarikum fogalmát. De a fogalmi pontosítás után mielőbb szükség lenne egy olyan grémiumra is, amely eldönti, hogy valamely termék vagy szolgáltatás, vagy akár egy intézet, egy szellemi munka megfelel-e a lefektetett kritériumoknak. Ezzel végül is egyértelműen csak egy szűk, nívós körben lehetne használni a hungarikum megjelölést, ami ezáltal visszakaphatná az eredetileg neki szánt rangot.

Teljes cikk a Piac és Profit Magazin júliusi-augusztusi számában.