Az egyik legnagyobb, londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics kedden összeállított tanulmánya szerint e hatások akár 1-1,5 százalékponttal is lassíthatják a magyar, a lengyel és a cseh hazai össztermék (GDP) átlagos idei növekedését.
A ház szerint a térség gazdaságaiba két fő csatornán gyűrűzhetnek át a háború hatásai.
Az első az ipar, amelyet a gyengébb exportkereslet, a beszállítói hálózatokban keletkező fennakadások és a magasabb energiaárak egyszerre sújtanak.
A közép-európai gazdaságok az ukrajnai háború előtt hazai össztermékük 3 százalékának megfelelő értékű árut és szolgáltatást exportáltak Oroszországba és Ukrajnába. Ez sokkal kisebb érték az országcsoport nyugat-európai exportjánál, mégis jelentős, és ez az export az idei évre többé-kevésbé elveszett - áll a cég előrejelzésében.
A Capital Economics londoni elemzői közölték: számításaik szerint a nettó kereskedelemre ebből eredő negatív hatás önmagában 1-1,3 százalékpontot vehet vissza a magyar, a cseh és a lengyel gazdaság idei növekedési üteméből.
A másik csatornán a magas nyersolaj- és élelmiszerárak szivárognak be és hatnak visszahúzó erővel a térségi gazdaságokra.
A cég elemzői a tanulmányban közölték: ha a nyersolaj hordójának ára az év végéig 100 dollárra csökken, számításaik szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok idei energiaimport-számlája akkor is 20 milliárd dollárral - a GDP-érték 1-1,5 százalékának megfelelő összeggel - magasabb lesz, mint tavaly.
Ez a folyómérleg-egyenlegek GDP-arányos hiányát Lengyelországban és Magyarországon 5 százalékra, Romániában "még rémületesebb szintre", 8 százalék környékére emelné, és összességében az ukrán háború az országcsoport átlagában 2 százalékpontot ad hozzá az idei inflációhoz - áll a Capital Economics kedden ismertetett, modellszámításokon alapuló tanulmányában.
A ház elemzői azzal számolnak, hogy mindez együtt alapesetben 2,5 százalékponttal lassítaná a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok idei GDP-növekedési ütemét, de vannak enyhítő tényezők, köztük a lazább költségvetési politika és az ukrajnai menekültek munkavállalásából eredő potenciális hajtóerő.
A Capital Economics ezt is figyelembe véve azt valószínűsíti, hogy a térség növekedését a háború 1-1,5 százalékponttal lassítja az idén.
A ház Magyarországon, Romániában és Lengyelországban ennek alapján 3,5 százalékos, Csehországban 3 százalék körüli gazdasági növekedést vár 2022 egészére, elismerve, hogy ezek az előrejelzések elmaradnak a szélesebb körű elemzői konszenzustól.
Más nagy londoni házak az orosz gazdaságban súlyos recessziót valószínűsítenek, mindenekelőtt a példátlan nemzetközi szankciók miatt.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő legutóbbi globális előrejelzésében az orosz hazai össztermék 8 százalékos zuhanását jósolta az idei év egészére, és jövőre is 0,2 százalékos visszaesést vár.
A Bank of America globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) alapeseti forgatókönyve az idén 13 százalékos GDP-zuhanást valószínűsít Oroszországban, és a ház elemzőinek várakozása szerint mindezt 20 százalékra gyorsuló éves átlagos infláció kíséri. (MTI)