Az új törvény ugyanis csak a cég- és termékneveknél engedélyezi az idegen nyelvet. Ahol a fogyasztóvédelmi felügyelőségek munkatársai jogsértést tapasztalnak, ott először annak megszüntetését kérik, és ezzel párhuzamosan százezer forintig terjedő végrehajtási bírságot, illetve felső határ nélküli reklámfelügyeleti bírságot is kiszabhatnak. A szakemberek szerint a gyakorlatban egyelőre nagyobb gondot jelent az, hogy a reklámtörvény megjelenése, tehát 1997 óta elég sok idő eltelt, mégis változatlanul sok szabálytalan reklám jelenik meg a napi- és hetilapokban, egyéb reklámújságokban, plakátokon. Ezek a legtöbbször a dohányipari termékek túlzott fogyasztására szólítanak fel, illetve nem jelölik meg egyértelműen, hogy a hirdetett árcsökkentés mely termékekre is vonatkozik, illetve az akciós időszakot.
Nyelvész szakértők tudománytalannak tartják a cégfeliratok magyarítását, bár az tény, hogy a reklámok zömét nem kell megváltoztatni, hiszen csak minden tizedik reklámra jut egy olyan, ahol idegen kifejezést használnak. A köztéri reklámhordozóknál még jobb a helyzet, hiszen 30 plakátra esik egy olyan, amelyen "magyartalanságok" érhetők tetten. Az utóbbi időben a reklámozók többsége ugyanis már magyarra fordította szlogenjeit. Az új szabályozás csak a február 17-e után készült reklámokra, üzleti feliratokra vonatkozi, a korábbiakat 2003. január 1-jéig lehet magyarosítani.