A magyar elnökség költségvetéséről a kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés határoz majd. Tavaly a Parlament az idei előkészületekre 9 milliárd forintot hagyott jóvá, ám ebből ténylegesen csak 6,9 milliárdot lehet felhasználni, mert nem folyt be 2,1 milliárd forint, amit külföldi ingatlaneladásokból terveztek be. A Külügyminisztérium számításai szerint 2011-ben 20-30 milliárd forint költség jelentkezne az elnökséggel kapcsolatban, de a jövő évi büdzsé előzetes tervezetében csupán 6,9 milliárdot irányoztak elő - írja az EUvonal.

A remélt nyereség

Az ideérkező küldöttek többsége maga fedezi a szállását, a későbbiekben remélhetőleg magánútra is visszatér, ami lendíthet az idegenforgalmunkon. Hozzávetőleges becslés szerint 230-250 rendezvényt bonyolítunk le a fél év alatt Magyarországon, átlagosan 160 (összesen mintegy 40 ezer) részvevővel. Egy részvevő naponta átlagosan 150 eurót költhet, ez előreláthatólag 2-2,5 milliárdos bevételt hoz a fél év alatt. Ebből a költségvetésbe befolyó áfa 5-600 millió forint között lehet.

Az elnökségi büdzséből újítanak fel olyan állami épületeket, amelyek az elnökségi események színhelyéül szolgálnak (például a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, és a budapesti Néprajzi Múzeumot). Így a rendezvénysorozat gyarapítja a nemzeti vagyont.

Az elnökség lehetőség arra, hogy Magyarország európai presztízse, megbecsültsége nőjön, ami hosszú távú hasznot jelent. További nyereség, hogy az eseményeknek helyt adó települések: Budapest, Gödöllő, Debrecen és Balatonfüred bemutatkozhatnak európai szinten. Ugyanez áll az itt működő vállalatokra is. A várható nyertesek közé tartoznak a legjobb szállodák és éttermek, a legkiválóbb borok és élelmiszerek termelői, a közlekedési és szállítási cégek, a tolmácsok és a kulturális programok szervezői.