A beérkezett válaszok alapján a kiskertekben termesztett zöldségek közül a paradicsom és a paprika a leggyakoribb, a kiskertek 96 százalékában fordulnak elő. Szintén magas, 84 százalékos  a gyökérzöldségek (répafélék, retek, cékla, zeller) aránya, de az uborka és más tökfélék is jelen vannak a kertek 81 százalékában. Hüvelyesekkel (bab, borsó) a kiskertet művelőknek szintén 81, míg salátával és egyéb levélzöldségekkel (spenót, sóska) 72 százaléka foglalkozik. Fentiek mellett jelentős, 60 százalékos a fűszernövények aránya. Burgonyát azonban már csupán 53 százaléknyian, káposztaféléket (pl. karalábé, káposzta, kelbimbó) pedig 52 százaléknyian termesztenek. A csemegekukorica előfordulási aránya pedig mindössze 40 százalékos a kiskertekben.

Az öntözés az éghajlat változásával egyre fontosabb szempont a kiskertekben is. A válaszadók 95 százaléka többé-kevésbé rendszeresen juttat vizet az ültetvénye legalább egy részére. Az öntözővíz fő forrása a leggyakrabban a területhez tartozó fúrt kút (40 százalék), illetve az összegyűjtött esővíz (39 százalék). Vezetékes vízzel – annak magas költsége miatt – csupán az érintettek 16 százaléka öntöz rendszeresen.

A válaszadók mindössze 23 százaléka alkalmaz biotermesztésben nem használható növényvédő szert a kiskerti zöldségesben. A növények észszerű társítására 52 százaléknyian igyekeznek odafigyelni, de természetesen a legelterjedtebb növényvédelmi eljárás a mechanikai gyomirtás: kapálással, gyomlálással 89 százaléknyian tartják karban a kiskertjüket. A tápanyag-utánpótlás két leggyakoribb forrása a szerves trágya (45 százalék) és a komposzt (42 százalék), műtrágyát mindössze a válaszadók 11 százaléka használ.