Ez az érték az utoljára a cég által hirdetett irányár és a végleges szerződéses ár közötti különbséget mutatja. Ennél nagyobb tér az árakban lefelé utoljára több mint egy évvel korábban, 2024 őszén volt mérhető. Országosan a legnagyobb alkut a családi házak esetében sikerült elérni a vevőknek, azok átlagosan 7,6 százalékkal az irányár alatt keltek el, a nem panel lakásoknál ez 3,9 százalék volt, míg a paneleknél 2,3 százalék.
A fenti adatokban már tükröződik az, hogy továbbra is viszonylag nagy különbségek vannak az egyes településtípusok között. Budapesten, ahol jellemzően a panelek és a társasházi lakások dominálják a piacot lényegesen kisebb volt az alku lehetősége, átlagosan 2,9 százalék. Ez még így is növekedést jelent az előző negyedévekhez képest, szintén 2024 őszén volt utoljára ennél nagyobb tér az árak lefaragására a fővárosban. Budapesten belül a házak esetében mindössze 1,4 százalékot sikerült lealkudni átlagosan, de ez viszonylag csekély forgalom mellett volt megfigyelhető. Önmagában is érdekesség, hogy 2020 óta egyszer sem fordult elő ennél kisebb alku a fővárosi családi házak piacán. A panellakásoknál 1,7 százalék volt az alku tere, míg a nem panel lakásoknál 3,6 százalékot lehetett faragni az irányárból, ami viszont 2023 ősze óta nem látott mértékű alkut jelentett.
A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban átlagosan 4,1 százalékkal az utolsó irányár alatt keltek el a lakások, ez gyakorlatilag megegyezett az előző negyedév 4 százalékos adatával. Ezen belül a házak esetében már 7 százalékos volt az átlagos alku, míg a nem panel lakások esetében 3,9 százalékot engedtek az eladók, mindkét esetben a vevők pozíciója javult az előző negyedévhez képest. A panelek piacán viszont mindössze 2,4 százalék volt az átlagos alku, ehhez foghatóan alacsony értékre 2020 óta egyszer sem volt példa.