A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) előzetes, az első közlésnél részletesebb adatok szerint a múlt év azonos időszakához képest 3,7%-kal, a második negyedév 4,2%-os üteménél lassabban nőtt. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest a növekedés a második negyedévben 1,0, a harmadikban 0,9%-os volt, vagyis ebben a vonatkozásban érdemben nem következett be lassulás. Ez jelzi, hogy az előző év azonos időszakához viszonyított indexben mutatkozó lassulás az ú.n. bázishatás következménye, vagyis annak, hogy a múlt év harmadik negyedévében gyorsult a gazdasági növekedés.

A belföldi felhasználás a harmadik negyedévben az első negyedévinél nagyobb, a második negyedévinél kisebb ütemben, 5,0%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az áruk és szolgáltatások kivitele 9,9, a behozataluk 11,1%-kal nőtt. A GDP felhasználásának legdinamikusabban fejlődő része a felhalmozás volt, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 12,7%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit, de a fogyasztás is emelkedett, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,0%-kal. A fogyasztás emelkedése annak ellenére következett be, hogy a lakosság jövedelmeinek csaknem felét kitevő keresetek reálértéke kismértékben csökkent. Ezzel szemben a fogyasztásba nem tartozó lakásépítés az egy évvel korábbihoz képest a harmadik negyedévben számottevően nőtt, miközben a lakáshitel-állomány nagymértékben emelkedett.

Az ipari termelés adataiból következtetve legfőbb piacunkon, az Európai Unióban a szeptemberi élénkülés átmenetinek bizonyult, és októberben folytatódott a növekedés ütemének lassulása. Az ipari termelés az EU-25 országaiban 1,0%-kal, ezen belül az EU-15-ben átlagosan 0,6%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A növekedés hazánkban 8,4%-os volt (az Eurostat módszertana szerinti, munkanaphatással korrigált növekedés). Ez a magyar adat lényegében megegyezik az év első tíz hónapjának átlagos ütemével (8,5%). A tízhavi növekedés motorja az ipar exportértékesítése volt (17%-kal), a belföldi értékesítés mérséklődött (0,9%-kal). A termelékenység a termelés üteménél gyorsabban nőtt.

Az építőipari termelés - az épületek építésének csökkenése ellenére, elsősorban az útépítések hatására - január-októberben 6,8%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit.

A mezőgazdasági termelésre vonatkozólag év közben kevés információ áll rendelkezésre. A helyzet az idei jó gabonatermés hatására kedvezőnek tűnik, azonban ellentmondásokkal terhelt. A mezőgazdasági termelői árak az utóbbi hónapokban az élő állatok áremelkedésének dacára esnek, ami értékesítési és tárolási nehézségekre utal. A mezőgazdasági számlákra vonatkozó, az Eurostat által közölt becslés szerint a mezőgazdasági reáljövedelem - többek között a támogatások növekedésének hatására - számottevően nőtt az előző évhez képest.

A kiskereskedelmi forgalom - a háztartások fogyasztásának növekedésével összhangban - a tavalyinál ugyan lassabban, de figyelemre méltó ütemben, 6,2%-kal emelkedett az év első tíz hónapjában. Ezt megközelítően, 5,7%-kal nőttek a kiskereskedelmi ágazatba nem tartozó gépjármű- és üzemanyag-kereskedelem eladásai is.

A nemzetgazdaság külső egyensúlyi helyzetéről a külkereskedelmi forgalom alakulásából nyerhetünk aktuális információt. Októberben a termékforgalom hiánya 390 millió eurót tett ki, 44 millióval többet, mint egy évvel korábban. Január-októberben a mérleghiány megközelítette a 4 milliárd eurót. A relatív - az exporthoz viszonyított - hiány lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel (annál némileg kisebb volt). Január-szeptemberben a kivitel volumene 17%-kal, a behozatalé 16%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.

Az államháztartás konszolidált hiánya - helyi önkormányzatok nélkül - január-novemberben 1,4 billió forintot tett ki, a tavalyinál 300 milliárddal többet. A bevételek 9,1%-kal, a kiadások 11,6%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit (nem konszolidált, folyó áras adatok).

A foglalkoztatottak száma augusztus-októberben 58 ezer fővel kevesebb, míg a munkanélkülieké 18 ezerrel több volt, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 6,1%-ra emelkedett. Január-októberben a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az előző év azonos időszakával. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó nominális keresete az első tíz hónapban 6,6%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Ezen belül a versenyszférában 7,7%-kal, míg a költségvetés intézményeiben 4,8%-kal növekedtek a nettó keresetek. A reálkereset 0,4%-kal kisebb volt, mint 2003 azonos időszakában.

Az első 11 hónapban a fogyasztói árak átlagosan 6,9%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. Az időszak utolsó hónapjában, novemberben az emelkedés üteme 5,8%-ra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.