Novemberben a várakozásoknál nagyobb mértékben, fél százalékponttal  esett az infláció, 5.8 százalékra. Jövőre újabb jelentős csökkenést várnak az elemzők. Bár az előretekintő reálkamat nem változik - 2005 végére továbbra is 4.4 százalékos inflációt vár a piac -, az alacsonyabb indexek az elemzők szerint mégis utat nyithatnak a további jegybanki kamatcsökkentéseknek.

        Az első félszázalékpontos csökkentésre a szakemberek szerint már a hétfői Monetáris Tanács ülésen sor kerülhet.

        Miután az Országgyűlés a héten elfogadta a jegybanktörvény módositását, a következő kamatdöntő ülésen, januárban elméletileg már részt vehet az a maximum négy tag, akikkel a törvény alapján a miniszterelnök kibővitheti a Tanácsot.

        Bár vannak félelmek, hogy a kibővitett testület a kamatok radikális csökkentésébe kezd, a felmérés résztvevői szerint a testület nem kockáztatja meg  a forint túlzott gyengülését. Tizenhatból hét elemző szerint januárban egy újabb 50 bázispontos vágás következhet, az előrejelzések átlaga szerint azonban ez a második csökkentés nem lesz nagyobb, mint negyed százalékpont. Ez 9.25 százalékos alapkamatot jelentene.

        Egy másik kérdésre adott válaszokból az látszik, hogy az elemzők szerint az év elején további lazitásra is mód nyilhat, de nem drasztikus mértékben. A konszenzus alapján néhány hónap alatt 8.25-8.5 százalékra csökkentheti kamatát a Bank, anélkül, hogy újabb forintválságot okozna. Ez azt is jelenti, hogy az év hátralévő részében már alig változna az alapkamat, hiszen 2005 végére 8 százalékos szint a konszenzus.

         Egyensúlyi aggodalmak

         A 8 százalékos szint még mindig az Európai Unió legmagasabb jegybanki kamata lenne, a monetáris csavarok lazitását azonban az elemzők szerint fékezik a befektetők aggodalmai a gazdaság egyensúlya miatt. Rizikót jelent továbbá az is, hogy ha kevésbé kockázattűrővé változik a globális piaci hangulat, az alacsonyabb kamatszint és a magyar gazdaság változatlan egyensúlytalanságai mellett növelhetné a jelentős forintgyengülés és a kamatcsökkentések visszafordulásának esélyét.    

         A gazdaság növekedése az elemzők szerint kevés segitséget nyújthat jövőre az egyensúly javitásához. Az idei növekedés konszenzusa 10 bázisponttal négy százalékra javult, miután a KSH felfelé módositotta első félévi növekedési becsléseit. A jövő évi előrejelzés azonban ismét romlott - 10 bázispontot - és a 3.8 százalékos konszenzus mostmár egyértelműen lassulást vetit előre. Ezt megerősiti, hogy az elemzők lejjebb vitték az ipari termelés növekedésére vonatkozó előrejelzéseiket. Erre az évre a konszenzus 8.4 százalék - egytized ponttal kevesebb, mint egy hónapja -, a jövő évre pedig 7.5 százalék- fél százalékpontos csökkenéssel. 

         A kérdésre, hogy egy mondatban összefoglalva milyen lesz a magyar gazdaság következő éve, a leggyakrabban hangoztatott elem az ikerdeficit lassú javulása miatti piaci kockázat  hangoztatása volt:

        "Küzdelem, növekvő piaci volatilitással."  (Török Zoltán, Raiffeisen)

        "Vegyes kép."  (Jan Cermak, KBC-CSOB)

        "A külső és belső egyensúlytalanságok kezelése szempontjából nehéz  - valószinűleg egy újabb volatilis év." (Jacek Wisniewski, Pekao)

       "A kihivás éve: a kevésbé megszoritó monetáris politika újraéleszti az aggodalmakat a fenntarthatatlanül magas ikerdeficit miatt, növelve a nagy forintgyengülés kockázatát. Keményen próbára teszi a magyar döntéshozók egyensúlyérzékét." (Szentiványi Nóra, JP Morgan)

      "Valamivel jobb év, mint az előző." (Várhegyi Éva, Pénzügykutató Rt)

      "Gazdasági értelemben - többé-kevésbé -- javuló, politikai értelemben pedig rosszabodó." (GKI)

     "A makacs egyensúlytalanságok miatt különösen rizikós év." (Kopint-Datorg)

     "Csak kis stabilizáció az ikerdeficitben." (Kirsten Lommatzsch, DIW)

     "A magyar gazdaságnak egyszerre kell szembesülnie a külsö konjunktúra lassulásával és a költségvetési hiány kényszerű csökkentésével..." (Suppán Gergely, Takarékbank)

    "Hasonló az idei évhez: mérsékelt GDP növekedés, nem igazi, vagy nem jelentős javulás a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiányában." (Pintér András, Inter-Európa Bank)

       Lassan csökkenő deficitek

        Az államháztartás  idei EU-módszertan szerint számitott hiánya a konszenzus szerint 5.5 százalék lesz, ami jövőre öt százalékra csökkenhet, 2006-ban pedig alig mérséklődik, 4.75 százalékra. Ez azt jelenti, hogy az erre az évre januárban előirányzott 4.6 százalékos szintig csak 2007-ben szállhat alá a hiány, és a 2006-ig terjedő fél évtizedben a deficit minden évben rendre meghaladja a megcélzott szintet.

         Az euró 2010-es bevezetéséhez 2008-ra három százalék alá kell csökkenteni a hiányt. Az elemzők zöme még mindig hisz a 2010-es eurózóna csatlakozásban, az euro bevezetését ennél későbbre datáló előrejelzések számának szaporodása azonban jelzi, hogy egyre feszitettebbnek érzik a hiánycsökkentési programot.

         A tizenöt válaszadó egyharmada becsülte 2011-re vagy 2012-re az euró magyarországi bevezetését.

         Az elemzők kevés előrelépést látnak a másik hiány, a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkentésében is. Decemberben folytatódott a külső hiányra adott előrejelzések lassú emelkedése. Erre az évre 7.06 milliárd eurós hiányt vár a konszenzus - 60 millióval többet, mint egy hónapja -, ami a GDP mintegy kilenc százalékával egyenlő. A jövő évre 100 millió euróval emelkedett a konszenzus, 6.9 milliárd euróra.

Mi változott egy év alatt?

        Ha visszatekintünk, mi vált valóra abból, amit az elemzők 12 hónapja gondoltak el a hamarosan véget érő évre, feltűnő, hogy bár idén erőteljesen hullámzó képet mutatott a kamatkilátások megitélése, az év végén várhatóan pont oda kerül a jegybanki alapkamat, ahová egy éve várták: 9.5 százalékra.

        Az állampapirhozamok azonban 30-40 bázisponttal még felette vannak az egy éve várt szinteknek. Az infláció decemberben 5.7 százalék lehet, valamivel alacsonyabb, mint az egy éve várt 5.85 százalék, a jövő év decemberére azonban már a tavaly előrejelzett 3.95 százaléknál magasabb, 4.4 százalékos szintet vár a piac.

         A GDP növekedése várhatóan az egy éve várt 3.1 százaléknál sokkal erőteljesebb, négy százalék lesz az idén, és a 12 hónapja várt hét százalékos növekedés helyett 8.4 százalékos ütemmel jobban teljesit az ipari termelés is.

         Mindezt azonban a reméltnél jelentősen rosszabb egyensúlyi mutatók mellett sikerül elérni. Egy éve még a GDP 4.3 százalékára rúgó államháztartási hiánnyal számolt a piac 2004-re és 3.55 százalékkal 2005-re. Mára ezek a becslések 5.5, illetve öt százalékra ugrottak.

        Még látványosabb a folyó fizetési mérleg kilátásainak elborulása. Jelenleg 7.09 milliárd euróra becsülik az elemzők az ezévi hiányt. Tizenkét hónappal ezelőtt még csak 4.5 milliárd eurós deficitre számitottak.

        Az egyensúly reméltnél lassúbb javulása visszatükröződik az euró várt bevezetési dátumának csúszásában is. Tizenkét hónapja 2009-re tették ezt a dátumot az elemzők - néhányan 2008-ra -, ma csak 2010-re, a további csúszás kockázatával.