A napokban tette közzé a KSH előzetes adatait a 2024-es népmozgalmi folyamatokról, ennek kapcsán megnéztük, mit mutatnak a belső, országon belüli vándorlás számai. Tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék népességszáma egyaránt több mint 2500 emberrel csökkent az oda- és elköltözések különbözeteként, a harmadik legnagyobb népességveszteség pedig Hajdú-Bihar vármegyét érintette, mintegy 1250 fővel. A legnagyobb pozitív belső vándorlási egyenlege magasan Pest vármegyének volt, ahová 5800-zal többen költöztek, mint ahányan onnan elmentek az országon belül máshova. A második Győr-Moson-Sopron vármegye volt 1500 fős pozitív szaldóval, míg a harmadik Fejér 1150 fővel.

Ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, 2020 és 2024 között, akkor – talán meglepő módon – összességében Budapest népessége csökkent legnagyobb mértékben, mintegy 26 ezer fővel vándorlás során, a csúcsév 2021 volt, amikor közel 44 ezren hagyták el a fővárost, de csak tízezerrel kevesebben költöztek oda. Ehhez képest a 2023-as és 2024-es ezer fő alatti veszteség lényegesen alacsonyabb. Az ok vélhetően a 2020-ban kitört koronavírus-járvány, ami miatt sokkal elfogadottabb lett a home office intézménye, ez pedig arra ösztönözhette a budapestieket, hogy vidékre (elsősorban az agglomerációba) költözzenek. Ez a 2021-es Pest vármegyei rekord magas, 16 ezres vándorlási különbözetben is megmutatkozik. Budapest mellett Borsodból és Szabolcsból volt jelentős az elvándorlás, a két kelet-magyarországi vármegye népessége öt év alatt egyaránt mintegy 14 ezer fővel csökkent vándorlás útján. Ezzel szemben kimagaslik Pest vármegye közel 52 ezres szaldóval míg Győr-Moson-Sopron lakossága majdnem 9000-rel, Fejéré pedig mintegy 6500 fővel bővült a belső vándorlás révén.