Idén július elején Budapesten a teremgarázsban található parkolók átlagos ára a kínálati piacon 3 millió forint volt, ez 20 százalékos drágulás jelent éves szinten. Az egyedi garázsok ára jelentősebben, 40 százalékkal 4,2 millió forintra emelkedett. Az garázsbérleti díjak is több mint 10 százalékkal emelkedtek, az átlagos bérleti díj 20-25 ezer forint, függően attól, hogy egyedi garázsról vagy teremgarázs-beállóról van szó. Ma már ott tartunk, hogy egy-egy garázs befektetési szempontból is felveszi a versenyt a lakáskiadással.
Az ingatlan.com elemzése szerint tavaly és az idén egy-egy garázs 8 százalékos bruttó hozamra is képes lehet a fővárosban. Ez pedig a befektetési célú vásárlásokat is felpörgeti. Balogh László közölte: a fővárosi garázsdrágulásban szerepet játszhat, hogy az eladásra kínált garázsok száma stagnált, a kiadóké pedig csökkent az elmúlt egy évben.
Ötéves időtávon még látványosabb a parkolók drágulása. A főváros VII. kerületében lévő garázsért 5,4 millió forintot kérnek átlagosan, míg 2013-ban alig több mint 1 millió forinttal nagyobb összegért 6,5 millióért egy garzonlakást is meg lehetett venni a kerületben. Miskolcon, Szegeden és Tatabányán szintén úgy alakult a lakások és a garázsok értéke, hogy a most meghirdetett garázsok átlagosan alig 1-1,5 millió forinttal kerülnek kevesebbe a 2013-ban eladásra kínált garzonlakások átlagos árainál.
Új megoldások, lehetőségek
Az ingatlanszektor digitalizációját megteremtő proptech megoldások segíthetnek a kritikus parkolási helyzeten is.
Már most is lehetőségük van a sofőröknek arra, hogy mobilalkalmazásokon keresztül foglalják le a garázsok és irodaházak üres parkolóhelyeit.
A fővárosi közösségiautó-szolgáltatók alkalmazásait több mint 20 ezren töltötték le, és várhatóan egyre jelentősebb lesz a táboruk a jövőben. Ezeket a járműveket
percdíjas alapon bérelhetik a felhasználók, viszont a parkolásuk ingyenes. A közösségi-autó szolgáltatások elterjedésével a belvárosban csökkenhet a saját tulajdonú kocsik aránya, ami a problémás parkolási helyzeten is javíthat, ráadásul a belső kerületek környezeti terhelését is csökkentheti.
A újlakás- és irodaház-fejlesztések szintén befolyásolják a parkolási helyzetet minden nagyvárosban és ezen keresztül a garázspiacra is hatással vannak. Balogh László szerint az elmúlt években több, korábban parkolóként hasznosított foghíjtelek eltűnt a fővárosban, mert építkezéseknek adták át a helyet. A fejlesztők számára a parkolóhelyek és garázsok iránti kereslet lehetőséget is jelent, egy-egy újlakás- vagy irodafejlesztésnél a kötelezően előírt parkolókapacitásnál több helyet is érdemes kialakítani, mert ez megtérülő beruházás lehet, akár értékesítik, akár kiadják a jövőben azokat.
