A Bank360 elemzésében egy szoba, az előtér és a fürdőszoba felújításán keresztül szemlélteti, hogyan csökkenthetjük a veszteséget a különböző felújítási munkák összehangolásával.

A szoba és előtér inkább munkaigényes

A példában egy szoba teljes felújításával számoltunk. Ez a nyílászárókkal kezdődik, a két ablak és az ajtó kicserélése pedig inkább az anyagköltség terén megterhelő. Az ablakok és ajtók megvásárlása ugyanis majdnem háromszor annyiba kerül, mint a beszerelésük.

Itt azonban véget is ért a magas anyagköltséggel jellemezhető költségtételek sora. A parkettacsere és betonozás, illetve az álmennyezet kialakítása ugyan nem dominál egyik költségelemben sem, más a helyzet viszont a konnektorok cseréjével, és a szoba teljeskörű újrafestésével. Különösen az utóbbi tétel növeli meg a munkadíjat. Így összességében a szoba 1 millió 334 ezer forintos felújítási költségét nagyobb részben alkotják a munkadíjak.

Fontos ugyanakkor látni, hogy hiába az aránytalanság, az állami támogatásból nem bukunk semennyit, hiszen az állami támogatás csak a felújítási költségek felét fedezheti, azaz ebben az esetben 667 175 forintot, mely esetében meg tudunk felelni az anyagköltségre és munkadíjra vonatkozó 50-50 százalékos szabálynak.

Hasonló a helyzet az előtér felújításával. Itt szintén csak az ajtók cseréje kevésbé munkaigényes, a többi költségtétel már annál inkább. A lerakott csempe cseréje, az újrafestés és a villanyszerelési munkálatok sokkal inkább a munkadíjakat terhelik. Így összességében még nagyobb, majdnem kétharmados arányban jelentkeznek a munkával kapcsolatos költségek, mint a szoba esetében.

Ugyanakkor itt is elmondható, hogy mivel legfeljebb a teljes felújítási költség felét téríti az állam, ezért a 466 125 forint tekintetében kihozható az 50-50 százalékos arány.

A szobával együtt már a 2,2 millió forintot is meghaladja az összes költség, az anyagokért ebből 903 500 forintot, a munkadíjért pedig 1 363 100 forintot fizettünk. Mivel itt is legfeljebb a teljes felújítás költség felét, azaz 1 133 300 forintot kaphatnánk vissza, ez az összeg pedig kihozható fele-fele arányban anyagköltségből és munkadíjból,ezért ebben az esetben sem bukunk állami pénzt az aránytalanság miatt.

A fürdőszoba felújítása inkább az anyagköltséget növeli

Természetesen a másik irányba is lehetnek eltérések. Ez egy olyan felújításnál fordulhat elő, ahol az anyagköltség magasabb, mint a munkaerő díja. Az egyik ilyen anyagköltségben bővelkedő helyiség a fürdőszoba. Bár a burkolás során a csempe anyaga és a beépítése nagyjából megegyeznek, az előre megvásárolható wc, fürdőkád, mosdókagyló és tükör jóval többe kerül, mint beépítésük. Így itt fordult a kocka, a fürdőszoba felújítása során az anyagköltség egyértelműen magasabb, mint a munkaerő díja.

Mindemellett ebben az esetben is igaz, hogy az állam csak a teljes költség felét, azaz 493 750 forintot fizetne vissza, és mivel mind az anyagköltségről, mind pedig a munkadíjról szóló számlák kiteszik ennek az összegnek a felét, így ebben az esetben sem jártunk rosszul az aránytalanság okán.

Mi van, ha mindhárom felújítást elvégeztük?

Ha a fenti három munkát mind megvalósítjuk, akkor a felújítás teljes költsége az összes eddig szerepeltetett tételt összeadva 3 230 100 forint, ami 1 479 500 forintnyi anyagköltségből és 1 750 600 forintnyi munkadíjból jön össze.

Az állam ebből 1 615 050 forintot utal vissza, és mivel legalább 807 525 forint mind anyagköltségből, mind pedig munkadíjból szerepel a benyújtott számlákon, ezért nem bukunk semennyi állami pénzt az aránytalanság miatt.

Az otthonfelújítási támogatás igénybevételekor tehát igazából nem is arra érdemes figyelni, hogy a teljes költségeink pont 50-50 százalékban származzanak munkadíjból és anyagköltségből, hanem arra, hogy mindkét tételből szerepeljen legalább 25 százaléknyi a benyújtott számlák között, így pedig aránytalanság ide vagy oda, nem fogunk pénzügyi veszteséget szenvedni.