Az Ecostat "Top 100 nagyvállalati konjunktúra-indexe" 2004 októberében 54 százalék. A legnagyobb hazai vállalatok féléves gazdasági várakozásait megjelenítő mutató az előző havi értékhez viszonyítva alig változott (1 százalékponttal csökkent).
A magyar gazdaság "motorjának" tekintett, többségében külföldi érdekeltségű nagyvállalati kör 2004-ben optimizmussal tekint mind az ország, mind saját vállalatának rövid távú gazdasági fejlődése elé. Az erősödő derűlátást keresleti oldalról a világ három legfontosabb gazdasági övezetének (Amerika, Ázsia, Európa) gyors teljesítménynövekedése támasztja alá.
A hazai gazdasági folyamatok rövid távú változását a külső és belső feltételrendszerek alakulása határozza meg. Az országgyűlés elé terjesztett jövő évi költségvetés takarékossági szempontok alapján került összeállításra, emellett gazdaságélénkítő programokat is tartalmaz, fejlesztésösztönző prioritásokat fogalmaz meg. A kedvező reálgazdasági mutatókra alapozható növekedést némileg mérsékelheti a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítását célzó kormányzati törekvés. A 2005-ben várható 4 százalékos GDP növekedés és jelentős inflációcsökkenés mellett a jövő évi költségvetés az államháztartás hiányát GDP arányosan 4,6 százalékban határozta meg.
A hazai nagyvállalatok élénkülő külgazdasági környezettel, saját működési feltételeik javulásával számolnak 2004 végén és 2005 első harmadában. Felvevőpiacaik növekedése garantálja, hogy gazdaságunk továbbra is export- és beruházás-vezérelt pályán fejlődik. A világgazdasági, és a számunkra meghatározóbb európai konjunktúra még felfelé ívelő szakaszában tart, így az exporton alapuló ipari termelés dinamikus növekedése várhatóan a következő félévben is fennmarad.
A hazai gazdaság rövid távú lehetőségeiről a nagyvállalatok 43 százaléka nyilatkozott kedvezően. Helyzetünk kismértékű rosszabbodásával októberben a cégek 13 százaléka számolt. Saját vállalatuk hat hónapon belüli lehetőségeit a szeptemberinél óvatosabban ítélik meg a nagyvállalatok. E szerint a következő hat hónapban a nagyvállalatok 39 százaléka javulást, 44 százalékuk stabilitást feltételez saját működési területén. A pesszimista válaszok aránya megegyezik az éves átlaggal, értéke 17 százalék. A konjunkturális gazdasági környezetben saját helyzetük javulását termelésük bővítésén keresztül a cégek 57 százaléka tartja megvalósíthatónak. A következő félévre a nagyvállalatok egytizede dinamikus, 10 százalék feletti fejlődést prognosztizál. A termelésnövelés lehetőségének megítélése június óta most a legkedvezőbb. Ez év utolsó és 2005 első hónapjaiban a TOP-100 vállalatcsoport 35 százaléka saját előállítású készleteinek növekedésével, további 35 százaléka szinten maradásával számol. A készletszint stabilitására törekvő cégek aránya számottevően csökkent, miközben ugyanilyen mértékben bővült a készletnövekedésre berendezkedő vállalatok részesedése. A változás iránya a nagyvállalatok értékesítési lehetőségeinek javulására utal. A vásárolt készletek rövid távú előrejelzése összhangban áll az előző hónapok előrejelzésével. Októberben a cégek többsége, 57 százaléka készletei szinten tartását, 29 százalékuk készletei csökkentését tervezi.
A TOP-100 vállalatok működésük külső és belső feltételrendszerének elemeiben eltérő irányú változások bekövetkezésével számolnak. A világgazdasági konjunktúra exporttevékenységüket élénkíti, a belföldi értékesítés kilátásai viszont romlanak. Az élénk külkereskedelmi áruforgalomban a feldolgozóipar kivitele a meghatározó, a behozatalban a beruházási javak növekedése mellett még mindig magas a fogyasztási cikkek aránya.
Októberben a nagyvállalatok háromnegyede a kedvező beszerzési feltételek fennmaradását valószínűsíti, 22 százalékuk annak további javulását várja. Itthon és a külpiacokon a beszerzési lehetőségek szűkülését mindössze 4 százalékuk feltételezi. A következő hat hónapban a belföldi kereslet élénkülésével a cégek csökkenő hányada, mindössze 30 százaléka, változatlanságával 61 százaléka számol. A külföldi kereslet rövid távú alakulásának előrejelzésekor 34 százalékról 39 százalékra bővült az optimista vállalkozások aránya, a többség kiegyensúlyozott viszonyokkal számol külpiacain. A belföldi értékesítés megítélése szeptemberhez viszonyítva borúlátóbb. Októberben a nagyvállalatok egynegyede feltételezi a hazai értékesítés bővülését. Az éves szinten tapasztalható bizonytalanság hátterében a kormányzati törekvések és a valós piaci folyamatok ellentmondása áll. A visszafogott reálkereset-növekedés ellenére a hazai fogyasztás a nyár közepéig dinamikusan bővült. Feltételezésünk szerint a lakosság fogyasztásnövekedése a megtakarítások terhére, illetve hitelfelvétellel fedezett vásárlásokkal elérte csúcspontját, az őszi hónapokban a fogyasztásbővülés ütemének mérséklődése várható. Októberben valamivel többen várnak javulást hat hónapos előretekintéssel a külföldi értékesítési lehetőségek területén, mint korábban. A optimista várakozások aránya az utóbbi fél éven belül most a legmagasabb, 31 százalék. Feltételezhetően a konjunktúrát kísérő exportverseny éleződésének tapasztalatával a nagyvállalatok egytizede romló értékesítési lehetőségekkel számol. A következő hónapokban a TOP-100 vállalatok háromnegyedének a szakember-ellátottság területén nem kell számítani növekvő nehézségekkel. Rövid távon pénzügyi helyzete változását romlónak ítéli a nagyvállalatok 35 százaléka, javulásban a korábbi 44 százalékkal szemben 13 százalékuk bízik. A gazdasági környezet jövőbeni változásáról szóló előrejelzés kedvezőtlenebb a szeptemberinél. A kiszámíthatóság erősödését továbbra is a cégek egynegyede várja, a bizonytalanság fokozódásától szemben a korábbi 28 százalékkal, 36 százalékuk tart.
A konjunktúra-előrejelzések eredményei alapján várható, hogy az üzleti szféra beruházási aktivitása a jövő év első felében fennmarad. Az államháztartási hiány tervezett szintjének megtartása érdekében a költségvetési fejlesztési források nem bővíthetők, az infrastrukturális beruházások üteme szinten marad.
A májusi 7,6 százalékos inflációs rátát követően a kormányzati és elemzői várakozásoknak megfelelően a pénzromlás üteme mérséklődik. A szeptemberi 6,6 százalékos 12 havi index már egyértelműen az inflációcsökkenés jeleként értékelhető. Bár a magas és folyamatosan emelkedő olajárak rontják az inflációs kilátásokat, azok fogyasztói árakra gyakorolt hatása jelenleg még nem számottevő.
