A magyar ingatlanállomány nagy része energiapazarló
A legújabb energetikai osztályozás szerint, 2023 novembere és 2025 júliusa között kiadott tanúsítványok alapján az értékelt lakások egyharmada a két legrosszabb, H és I kategóriába tartozott, a G–I osztályú (energiapazarló, felújítandó épületszerkezetű) ingatlanok együttes aránya pedig 44 százalék volt. Ezzel szemben a legalább A energiaosztályú, vagyis a mostani új ingatlanokkal szemben elvárt szintet teljesítő lakások részesedése mindössze 14 százalékot ért el, de a legalább B, vagyis a korszerű ingatlanok aránya is csak 18 százalékot tett ki.
A családi házak esetében az országos kép még kedvezőtlenebb, hiszen az értékelt épületek mintegy fele (49 százaléka) H–I kategóriájú volt, több mint 60 százalékuk pedig a három legrosszabb energiaosztály valamelyikébe került. A területi különbségek ugyanakkor számottevőek. Miközben Békés, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyékben a korszerűtlen (F-I) ingatlanok aránya meghaladja a 80 százalékot, addig Győr-Moson-Sopron, Pest vármegye és Budapest kedvezőbb képet mutat. Ezekben a térségekben is az állomány hozzávetőleg fele bizonyult energetikailag elavultnak, ugyanakkor a modern, legalább A besorolású ingatlanok aránya itt magasabb volt az országos átlagnál.
Támogatási programok adhatnak lökést a felújításoknak
Az ingatlanállomány állapotából látszik, hogy további jelentős felújításokra van szükség Magyarországon. A lakosságot ebben jelenleg több forrás segítheti, például az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) lakossági energiahatékonysági intézkedésével elérhető kompenzációs lehetőségek, a kisebb településeken élőket ösztönző Vidéki Otthonfelújítási Támogatás, illetve a 2007 előtt épült családi házak esetében az MFB Pont Plusz lakossági fiókhálózatban országosan igényelhető, európai uniós forrású energiahatékonysági Otthonfelújítási Program. Utóbbi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A program iránti érdeklődés már 2024-től rendkívül élénk volt, az MBH Bankhoz közel 4000 pályázat érkezett be, mintegy 22 milliárd forint értékben (az RRF-forrásokkal együtt). A támogatási keret ugyanakkor ennél jóval bővebb, hiszen eredetileg az Otthonfelújítási Programban összesen 100 milliárd forintot meghaladó keret állt rendelkezésre (az RRF-forrásokkal együtt), így még több ezer ingatlan korszerűsítésére nyílhat lehetőség.
