Az Egyesült Államokból indult válság közvetett módon akár a hazai gazdasági kilátásokat is érzékenyen érintheti. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerint elsősorban az exportpiacokon, a GDP növekedés mértékében, a vállalkozói hitelkereteknél, illetve a hitelek fedezeti elvárásaiban várhatóak negatív folyamatok.
Mivel ezek a közvetett hatások fokozottan érinthetik a hazai GDP felét adó és a magyarországi munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektort, a tárca kkv-növekedési csomagot léptet életbe, mely számos változást hordoz magában.
A britek is megérezhetik a válságot, mivel a súlyos pénzpiaci megingás a várt recesszióval együtt a költségvetési hiányuk évtizedek óta nem látott felduzzadását is okozhatja. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) - az egyik legnagyobb, nem befektetési banki jellegű londoni gazdaságelemző ház - nemrég kiadott prognózisa szerint a következő pénzügyi évben 90,1 milliárd font (27 ezer milliárd forint) nettó állami hitelfelvétel válik szükségessé, vagyis jóval több mint a kétszerese a hivatalos célban szereplő 38 milliárd fontnak.
A CEBR számítása szerint ez 6 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitnek fog megfelelni. A brit államháztartási hiány a háború óta csak egyszer, az 1993-94-es recesszió idején volt ennél magasabb, 7,8 százalékos.
A mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára ez a mérőszám a Közép-Magyarországi Régióban 10 százalék lesz, az ezen kívül található nem hátrányos helyzetű kistérségekben 15 százalék (nagyvállalatoknak 10 százalék), a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 20 százalék, míg a 33 kiemelten leghátrányosabb helyzetű kistérségben 25 százalék lesz a megengedett árbevétel-csökkenés.
A beruházási pályázatoknál az árbevétel növekedési elvárás is csökken 1 százalékponttal. Fontos tudnivaló, hogy az intézkedés visszamenőlegesen a 2007-es és 2008-as pályázatokra is érvényes lesz. A jelenlegi, a területek fejlettségétől függően ma elvárt 6-, 5-, 4-, 3 százalékos árbevételnövekedés helyett tehát 5-, 4-, 3-, 2 százalék lesz az elvárt reálnövekedés mértéke.
Mindez nem végleges, hiszen a minisztérium szerint elképzelhető, hogy a jövő évi tényleges makro növekedési adatok ismeretében ezeket a számokat majd újra felülvizsgálják.
Változó hitelrendszer
A jelenleg felvehető beruházási mikro hitel összege 6 millió forintról 10 millió forintra emelkedik, miközben a futamidő 5 évről 10 évre nő. Ugyancsak jó hír, hogy a forgóeszközökre felvehető mikrohitelnél a ma előírt hat hónapos kivárási idő egy hónapra csökken.
Elindul egy új program is, melynek keretében uniós forrásokból a kereskedelmi bankokon keresztül kapnak hitelgaranciát a kis- és közepes vállalkozások. A hitelösszeg maximum 100 millió forint lehet, amelynek akár 80 százalékáig kezességet, garanciát vállal a kormányzat.
Új refinanszírozási hitelhez jutnak a kereskedelmi bankok, hogy fenn tudják tartani, illetve növelni tudják a kis- és közepes méretű vállalkozások hitelezését. Ennek keretében a Magyar Fejlesztési Bank a Vállalkozásfinanszírozási Zrt-vel együttműködésben 50 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet nyit a kereskedelmi bankok felé, amiből 10-100 millió forintos kedvezményes hitelekhez juthatnak majd a kkv-k. A hitelkamatok elszállásának megakadályozására kamatplafont határoznak meg ezekre a hitelekre.
Jövő tavasszal már elérhető lesz a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára kidolgozott, szintén uniós forrásokból finanszírozott kockázati tőke program is. Erre összesen 45 milliárd forint áll rendelkezésre, a befektetéseket pedig tenderen kiválasztott, szerződött alapkezelők hajtják majd végre.
Padlón a hitelképesség
A hazai kisvállalatok nem hitelképesek, a statisztikák szerint mintegy nyolcvan százalékuk gazdálkodik hitel nélkül - közölte korábban a Magyar Lízingszövetség. Az arány főleg akkor rossz, ha azt nézzük, hogy a fejlett országokban a kiscégek mindössze 15-20 százaléka küzd ezzel a problémával.
Magyarországon a "torzulás" főleg a mikrovállalkozások miatt alakult ki, akik alapból tőkehiánnyal küzdenek, így semmi esélyük az önrész előállítására. Ezek után nem meglepő, hogy a vállalati hitelek GDP-hez viszonyított 26 százalékos aránya is jóval elmarad az EU15-ök 44,7 százalékos statisztikájától.
A Lízingszövetség szerint sokat segíthetne a helyzeten, ha a kis- és középvállalkozások uniós társfinanszírozásánál lehetővé tennék a lízing alkalmazását, mivel ennek kizárásával óvatos becslések szerint is több ezer, jellemzően kezdő, vagy kisméretű vállalkozást hoz versenyhátrányba a jogalkotó.
