Amennyiben az EU valamely új tagállamának (Máltát és Ciprust kivéve) egy állampolgára kíván Ausztriában céget bejegyeztetni, úgy a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a céget nem a munkavállalás tekintetében még fennálló osztrák korlátozások kijátszására hozzák létre, azaz, hogy a tagok a társaságban tényleges befolyással rendelkeznek, tehát nem munkavállalók.

Az osztrák szabályok értelmében munkavállalónak kell tekinteni a személyegyesítő társaságok (ilyen Magyarországon a közkereseti társaság és a betéti társaság) azon tagjait, valamint a korlátolt felelősségű társaságnak a 25%-nál kisebb részesedéssel rendelkező azon tagjait, akik jellemzően munkaviszony keretében ellátott tevékenységet végeznek.

Azt, hogy a tag ténylegesen döntő befolyást gyakorol-e a társaság irányítására és ezért nem kell munkavállalónak tekinteni, az osztrák munkaügyi irodák állapítják meg egy akár három hónapig is eltartó eljárásban. Az eljárás alatt az érintett személyek nem kezdhetik meg tevékenységüket.

A Európai Bizottság szerint azonban Ausztria, bár célja az illegális munkavállalás megakadályozása volt, megsértette a vállalkozások szabad letelepedésére vonatkozó közösségi szabályokat, amelyek tekintetében nem alkalmazhat korlátozásokat az új tagállamokból érkező vállalkozásokkal szemben sem. (Az osztrák vállatok újonnan eszközölt közvetlen tőkebefektetéseinek (FDI) súlypontja a szomszédos országokból mindinkább a kelet-európai államok felé tolódik el.)