Magyarországon az idén, sőt jövőre is, 5,5 százalék körüli GDP növekedés várható – mind a kormányzati gazdaságpolitikát kicsit erősebben bíráló GKI Gazdaságkutató Rt., mind pedig a Miniszterelnöki Hivatal megrendeléseitől függő Kopint-Datorg Rt. októberben közzétett konjunktúra jelentése szerint. A kutatók úgy vélik, hogy az ország gazdaságának külső és belső egyensúlya nagyobbrészt kedvezően alakul. Ami kedvezőtlen, az többek között az infláció-csökkenés megtorpanása. Szerintük - ebben sincs a két cég között véleménykülönbség – a fogyasztói árak éves átlagban az idén 9,5 százalékkal nőnek, míg jövőre 8,5 százalékra lehet számítani, szemben a kormány által vallott – és a költségvetési számokat ehhez igazító – 5-7 százalékos inflációs jóslattal.

Tervek és tények
A pozitív folyamatok nem automatikusan maradnak fenn - fogalmazott óvatosan, mégis kritikusan Köves András, a Kopint tudományos vezérigazgató-helyettese –, utalva arra, hogy nem is annyira az infláció csökkenésének a megtorpanása aggasztó, hanem a hivatalos prognózis és a tényleges infláció közötti különbség. Szintén a kormányzat számlájára írható, hogy az idén a beruházások dinamikája is elmaradt a várakozásoktól – tette hozzá, a nehezen induló autópálya-építésekre, a nehezen induló lakásprogramra emlékeztetve. A tudományos vezérigazgató-helyettes az elemzésükből kiemelte továbbá, hogy csökken a reálkeresetek növekedési üteme – a GKI elemzésének ide vágó megállapítása: „a bruttó keresetek 2000-ben 13,5 százalékkal, a reálkeresetek a versenyszférában több mint 2,5 százalékkal nőnek, a közszférában több mint 1 százalékkal csökkenek. A nyugdíjasok a törvényben előírt járandóságukat kapják meg (némi kamattal kiegészítve), ez kb. 1,5 százalékos reálnyugdíj emelkedést jelent” –, és hogy a jövedelemi arányok kedvezőtlen irányba változnak.

Oblath Gábor, a Kopint elnöke a magyar gazdaság első félévi teljesítményét értékelve csatlakozva kollégájához elismerte, hogy nagyon lényeges az eltérés az idei állami költségvetést megalapozó tervszámok, és a tényleges eredmények között. Ennek következtében a tervezettnél reálértékben jóval magasabbak az államháztartási bevételek, miközben a kiadások nagyjából az előirányzottaknak megfelelően alakultak. S amit az elnök szavaihoz már mi teszünk hozzá: Hova kerül, mire fordítódik akkor ez a költségvetési tartalék? Ahogy pedig ő fogalmazott meg a jövő évi költségvetés kapcsán: „A tervezetből nem értelmezhető, hogy mit vár a kormány, mert ha mindent, ami a költségvetési számokban szerepel, szó szerint vennénk, akkor egy expanzív gazdaság képe rajzolódna ki, de nyilvánvaló, hogy senki nem gondolja ezt.”

Gyorsuló kereslet
„Az államháztartás idén az infláció és a háztartási jövedelmek alábecslésével nagy fokú rejtett keresletszűkítést (relatív adónövelést és kiadáscsökkentést) hajtott végre – olvasható ugyanerről a GKI Rt. elemzésében. – … Az adóbevételek valószínűleg 170–180 milliárd forinttal meg fogják haladni a tervezettet.” Vértes András, a GKI elnöke a prognózisukat ismertetve, a hazai vállalkozóknak szóló üzenetében mégsem ezt tartja fontosnak. Ami közvetlenebb módon érinti a gazdálkodásukat, az egyrészt a belföldi keresletnek a várható gyorsulása. Továbbá a kis- és középvállalkozásoknak jövőre beígért beruházási adókedvezmény, ami ugyan más adójellegű kiadások párhuzamos növekedése miatt összességében nem hat erőteljesen a vállalkozásokra, de lehetővé teszi, hogy fogyasztási jellegű kiadásaikat kedvezőbben átcsoportosíthassák. A GKI elnöke a tőzsdén nem vár tartós és folyamatos javulást, de az ingatlanpiacon, ahol továbbra is erőteljes lesz a mozgás, igen.

(L. R.)