A konferencia első napján szó volt az átmeneti gazdaságú országok átváltási árfolyam rendszeréről, annak az euróra gyakorolt hatásáról, az Európai Unió kibővítésének és az euró értékének összefüggéseiről. Lucjan T. Orlowski a Sacred Heart Egyetem közgazdaságtan professzora szerint a direkt inflációs célok rugalmas megközelítése egy életképes monetáris politika lehet az átmeneti gazdaságok esetében, ami - úgy tűnik - megkönnyíti a gazdasági átalakulást, és az euróhoz való monetáris konvergenciát is. Az állítás igazolására az empirikus kutatást a professzor Magyarországon, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban végezte.
Délután az Unió kibővítése kapcsán felmerülő fiskális problémákról volt szó. Bemutatásra került három közép-európai ország jelenlegi pénzügyi rendszere, a pénzügyi liberalizáció tőzsdére gyakorolt hatása, valamint szó esett még a rövidtávú tőkebefektetések, a gazdasági átalakulás és az uniós csatlakozás viszonyáról. Az Osztrák Nemzeti Bank szakértői által készített tanulmány mindhárom átalakuló ország esetében úgy találta, hogy a bank szektorban a külföldi befektetők szerepe dominál. A vállalati finanszírozásban a hazai külföldi tőke szerepe növekszik (bankkölcsön és határon átnyúló hitel formában), mialatt a tőkepiacok által való finanszírozás mértéke továbbra is szerény. A tanulmány megállapítja, hogy mindhárom országban jól kidolgozott szabályozási környezet és pénzügyi rendszer alakult ki, amely sokszor végrehajtási nehézségekbe ütközik.
A konferencia második napján az átalakuló gazdaságok monetáris politikájáról és a fennálló fiskális kihívásokról hangzottak el előadások. Halpern László és Neményi Judit állítása szerint a csatlakozás előtt álló átmeneti gazdaságú országok célja, hogy viszonylag korán tagjai lehessenek a monetáris uniónak. A fiskálismutatóik – az államháztartási deficit, és az államadósság - látszólag nem jeleznek komoly problémát. Azonban ha alaposabban szemügyre vesszük, kiderül, hogy az adósságokat terhelő kamatszint alulbecsült, és az átrendeződés és az elkerülhetetlen fiskális átláthatóság jelentősen megnövelheti az eladósodottságukat, írja a két MNB szakértő tanulmányában. Az általuk készített modell szerint a pénzügyi átrendeződést az externális egyenlőtlenségek, a monetáris feltételeket a pénzügyi nyomások, azok növekedését pedig a pénzügyi és monetáris ingerek határozzák meg.