Víztakarékos megoldást jelent a hajtatás

A hőhullám pedig nem csak a megtermelt mennyiségekben okozhat csökkenést, de a tartós aszály hatására egyre több kártevő jön be a növényházakba. Sőt, az öntözésre használt víz mennyisége a szabadföldi zöldségnövény-kultúrák esetében a többszörösére ugrott, de a növényházakban is jelentősebb mértékben emelkedett.

Annak ellenére, hogy Szentes fontos hajtató körzet, és ez az innovatív termesztési forma víztakarékosnak számít, megfelelő mennyiségű víz nélkül egyszerűen nem lehet zöldséget termelni.

„A szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. A hajtatásos zöldségtermesztés alapvetően a leginkább időjárásálló termelési mód: az aszály és a hőség sem érinti olyan súlyosan, mint a szántóföldi termelést. A megváltozott klímahelyzettől azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők, ki kell alakítani például a fóliás és üvegházi növényházak optimális klímáját. A képlet egyszerű: víz és öntözés nélkül nem létezhet zöldségtermesztés, ezért létfontosságú, hogy a vízmegtartó beruházások újra helyett kapjanak a hazai fejlesztések során” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

Fejlesztésekkel lehet védekezni a negatív hatások ellen

A szélsőséges időjárási viszonyok negatív hatásait csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani, például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel, télen termálvízzel való fűtéssel vagy az extrém melegben éppen hűtéssel. A párásító berendezésekkel is lehet csökkenteni az üveg – és fóliás növényházakban a hőmérsékletet. Ha azonban a termelők nem védekeznek a hőstressz ellen, áruhiány léphet fel hosszú távon.