A 102 ezer kölcsönözhető munkavállalót a múlt évben 128 ezer esetben vették kölcsön a foglalkoztató cégek. A kölcsönzőktől leginkább a feldolgozóipari és kereskedelmi cégek igényelnek munkavállalókat. A múlt évben 2528 cég kért dolgozókat a kölcsönzőktől, ezek közül 1.022 a feldolgozóiparban tevékenykedik, 392 pedig a kereskedelemben. A kölcsönzési igények körülbelül 10-10 százalékát képviselték a sport, kultúra és egyéb szolgáltatás területén, valamint a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozások. Korábban a villamosenergia-, gáz-, hő-, víz szolgáltatás és a mezőgazdaság is nagyobb arányban foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat.

70 ezer betanított munkás

A kölcsönbevevő cégek leginkább fizikai dolgozókat keresnek, főként betanított munkásokat. A 128 ezer kölcsönzési igényből 106 ezer vonatkozott fizikai dolgozóra, ennek nagy része, 70 ezer betanított munkásra. A szellemi dolgozókra bejelentett igény 22 ezer volt.

A kölcsönzöttek átlagosan 168 napnyi munkához jutottak. Az átlag azoknál akikkel határozatlan idejű munkaszerződést kötött a kölcsönző cég több mint 190 nap volt, a határozott idejű szerződéssel rendelkezőknél 100 nap. A legtöbbet, átlagban 235 napot a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező szellemi foglalkoztatottak dolgoztak, a legkevesebbet, 74 napot a határozott idejű szerződéssel alkalmazott segédmunkások.

710 cég a piacon

A határozatlan idejű szerződéssel rendelkező kikölcsönözhető dolgozókra átlagosan 1,2 kikölcsönzés jutott az év során, azokra akik határozott idejű szerződéssel rendelkeztek 1,5 kikölcsönzés.

A kölcsönző cégek ma már a munkaszerződések háromnegyed részét határozatlan időre kötik meg. Korábban még csak a szerződések fele volt ilyen határozatlan idejű. Egyre több cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel Magyarországon, 2002-ben még csak 282 ilyen céget tartottak nyilván, a múlt évben már 710-et.