Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 2004 októberében 51,1 százalék, az előző hónaphoz viszonyítva kismértékben javult.

A kis- és középvállalati szektor pozitív előrejelzésében a fejlett európai országokra is kiterjedő gazdasági élénkülés játszik szerepet. A stabil növekedés jeleit hordozó külgazdasági környezet hatására Magyarországon a reálgazdasági mutatók több mint egy éve dinamikusan javulnak. A 2001-2003-ban elszenvedett versenyképesség-vesztés megfordítása érdekében a gazdaságpolitika fókuszába az export- és beruházás-vezérelt növekedési pálya került. A folyó fizetési mérleg növekvő hiánya miatt szükségessé vált a fizetőképes kereslet korlátozása, a belső fogyasztás mérséklése.

Az értékesítési lehetőségek szűkülése a döntően hazai piacra, belső fogyasztásra termelő kis- és középvállalatok fejlődési esélyeit rontja. Rövid távon az olcsóbb importtermékek versenyét a forint gyengülése és az MNB több lépcsős kamatcsökkentése enyhítheti.

A kis- és középvállalati szektor 2004 végére és 2005 első harmadára a nemzetgazdaság helyzetét kissé optimistábban ítéli meg, mint saját lehetőségeit. A KKV szektor derűlátását a világgazdasági konjunktúra tartósságáról és az európai élénkülésről szóló nemzetközi prognózisok támasztják alá.

A következő fél évre a nemzetgazdaság javuló kilátásaival számol a kis- és középvállalatok majdnem fele, stabilitással több mint egyharmaduk. Figyelemmel a pesszimista válaszok másfél éven belül mért legalacsonyabb arányára az előrejelzés a pozitív várakozások erősödését mutatja. Saját vállalkozásuk rövid távú helyzetmegítélésében a cégek valamivel optimistábbak, mint szeptemberben voltak. A kedvezőbb kilátásokban bizakodó vállalkozások aránya 7 százalékponttal nőtt (33%), a negatív várakozásoké 6 százalékponttal csökkent, 20 százalék. A tevékenységük bővítését tervező vállalkozások aránya szerény növekedés mellett negyedéven belül a legmagasabb, 33 százalék. A mutató éves összehasonlításban már nem ilyen kedvező, jelentősen elmarad a 40 százalékos átlagértéktől. Helyzetüket egy éven belül veszélyeztető verseny erősödését a KKV-k 33 százaléka feltételezi, új erős versenytárs megjelenésével a cégek 40 százaléka számol. Októberben a beszállítói lehetőségek megítélése romlott a korábbi hónapokhoz viszonyítva. A multinacionális vállalatokkal fél éven belül kialakítható együttműködésre a cégek 28 százaléka lát esélyt.

A kis- és középvállalati szektor termelési feltételrendszere alapvetően nem fog változni 2004 végén és 2005 első hónapjaiban. Az élénk külpiaci kereslet ellenére a nemzetgazdasági fejlődést az államháztartási és áruforgalmi hiány jelentős növekedése kíséri. Az elmúlt években a kormányzat által túlfinanszírozott infrastrukturális és szociális programok a költségvetési deficit rekordnövekedéséhez vezettek. Bár 2004-ben intézkedések történtek az egyensúlyi helyzet javítására, a korrekció nem bizonyult kielégítőnek. A hiánycsökkentés terv szerinti több éves programjának megvalósítása lehet a feltétele a közös európai fizetési eszköz 2010. évi bevezetésének, ami a presztízs-szempontokon túl gazdasági érdeke is az országnak.

A jövő évi költségvetési tervezetben a takarékossági szempontok kiemelt szerepet játszanak. A kiadási előirányzatok sok tekintetben elmaradnak a tavalyitól, a bevételi sarokszámok több helyen túlfeszítettek. Bár az adóterhek mérséklése folyamatosan napirenden van, a cégek támogatására, tőkeellátottságuk javítására felhasználható pénzösszegek alacsonyabbak a tavalyinál.

A hazai vállalkozások rövid távú előrejelzése szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben a belföldi kereslet mérséklődése okozza. Ettől megítélésében jóval elmarad a tőkehiány és az éleződő piaci verseny. Kedvező megítélést nyert a rendelkezésre álló kapacitás-állomány, a beszerzési lehetőség és a munkaerőpiac kínálata.