Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 2004 novemberében 47,9 százalék. A hazai vállalatok üzleti várakozásainak tendenciája az augusztusi és a novemberi bizalomvesztés miatt mérséklődött, a trendvonal emelkedésének üteme és iránya viszont változatlanul a szektor rövid távú optimizmusát tükrözi. Az index novemberi csökkenésében a külgazdasági folyamatok várható változása és a jövő évi költségvetés vitájában tapasztalható bizonytalanság játszik szerepet.
A jelenleg ismert gazdasági teljesítményadatok és nemzetközi elemzői előrejelzések alapján a világgazdasági konjunktúra 2004 második negyedévében elérte csúcspontját, ezt követően a növekedés fokozatosan, mérsékelt ütemben csökken.
2004-ben Magyarországon a külső gazdaság élénkülésének pozitív hatása, az áruexport és a rendelésállomány bővülése alapján a GDP növekedése folytatódhat, elérheti a 3,9-4,0 százalékot. A növekedésben korábban meghatározó lakossági fogyasztás bővülésének üteme lassan mérséklődik. A reálbérek csökkenésének hatása fékezi a fogyasztási cikk import növekedését. A hazai gazdaság pénzügyi egyensúlya a vártnál lassabban javul, az utóbbi hónapok eredményei mérsékelten kedvezőek.
Rövidtávon a kis- és középvállalati szektor a világgazdasági élénkülés szerény lassulása miatt nemzetgazdasági szinten negatív fordulat bekövetkezésével nem számol. Saját lehetőségeik megítélésében ennél borúlátóbbak, működési feltételeik kedvezőtlen változása összefügg az államháztartási hiány csökkentésére hozott kormányzati intézkedésekkel. 2005 májusáig nemzetgazdasági szinten kismértékű javulással számol a hazai vállalkozások 48 százaléka, stabilitással 22 százalékuk. A pesszimista válaszok aránya március óta a legmagasabb. Saját vállalkozásuk féléves kilátásait visszafogottabban értékelik a cégek, többségük fél éven belül helyzete változatlanságát feltételezi. A pesszimista várakozások aránya október óta 7 százalékponttal növekedett, értéke 27 százalék. Novemberben kismértékben csökkent (29%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek teljesítményük rövid távú bővülésével számolnak. A teljesítménytöbblettel nem kalkuláló cégek aránya éves visszatekintésben a legmagasabb. A következő egy évben a KKV szektor 24 százaléka számol a piaci pozícióit veszélyeztető verseny erősödésével. Új versenytárs fél éven belüli megjelenését a cégek 39 százaléka valószínűsíti. A beszállítói lehetőségek megítélése szerint a KKV-k egyharmada lát lehetőséget arra, hogy a multinacionális vállalatokkal hat hónapon belül együttműködésre lépjen.
Novemberben a kis- és középvállalatok termelési feltételeikre vonatkozó rövid távú előrejelzése kevésbé derűlátó. A vélemények megoszlásából érezhető visszafogottság hátterében a makrogazdaság egyensúlyi helyzetének javítására hozott kormányzati intézkedések várható hatása áll. A nemzetgazdaság 2004-ben és 2005-ben is egy korrekciós pálya mentén fejlődik, a reáljövedelmek emelkedése korlátozott, a lakossági fogyasztás üteme fokozatosan mérséklődik. A vállalkozások adóterheinek szerény mértékű mérséklése várható, a versenyhelyzet, a tőkeellátottság javításának központi forrásokból való emeltszintű támogatása viszont az EU forrásokkal kibővítve folytatódik. A KKV szektor tevékenységének bővítését meghatározó mértékben a szűkülő belföldi kereslet akadályozza. A vállalkozások második helyen a tőkehiányt, harmadik helyen két tényezőt, az éleződő versenyt és a gazdasági környezet bizonytalanságát említik. A működési feltételek sorában továbbra is kedvező a kapacitás-ellátottság, a munkaerőpiac és a beszerzési lehetőségek megítélése. A következő hat hónapban a vállalkozások többsége (58-47%) a készletszint fenntartására törekszik. A cégek több mint egynegyede saját előállítású készletei növekedésére, 16 százalékuk annak csökkenésére számít. Az alapanyagok és félkésztermékek állománya emelkedik, készletnövekedést jelzett az októberi 12 százalékkal szemben a cégek 29 százaléka. A hazai értékesítési lehetőségek fél éven belüli rosszabbodását feltételezi a korábbi 26 százalékkal szemben a KKV-k több, mint egyharmada, változatlanságát 44 százalékuk. A külpiaci értékesítés megítélése annyiban azonos az októberivel, hogy a cégek 71 százaléka rövid távon változatlanságot feltételez, a kiviteli lehetőségek szűkülésével 13 százalékuk számol.
A kis- és középvállalati szektor jövő évi pénzügyi helyzetének szerény javulása várható a központi elvonások mérséklésétől. A cégek tőkeellátottságában pozitív eredményeket hozhat az állami garanciával igényelhető kedvezményes hitelfajták széles köre. A hazai vállalkozások 58 százaléka a következő félévben nem számol likviditási helyzete érdemi megváltozásával. Októberhez viszonyítva 24 százalékról 32 százalékra emelkedett a pénzügyi nehézségek kialakulásától tartó cégek aránya. A működés során bekövetkező fizetési nehézségeket legtöbben a fejlesztések elhalasztásával, másodsorban pénzintézeti hitel felvételével kívánják megoldani. A lehetséges döntési alternatívák között fokozatosan háttérbe szorul a saját vagyontárgy értékesítése, ami arra utal, hogy azok nagy hányadát már korábban értékesítették a vállalatok.
A 2005-ben a termelő szféra beruházási aktivitása élénk marad. Az egyensúlyi mutatók alakulásától függően az állam infrastrukturális fejlesztései mérsékelten emelkednek, esetleg szinten maradnak. Az EU stabilizáló hatása következményeként növekvő külföldi tőkebefektetések, beruházások várhatók. Feltételezésünk szerint a 2004. évi élénk beruházási tevékenység jövőre is fennmarad, a növekedési ütem csak a bázishatás arányában lassul. Novemberben a hazai vállalkozások beruházási hajlandóságát összegző mutató 56 százalék, magasabb az októberi értéknél. Ezzel a cégek fejlesztési elkötelezettségének tendenciája - a korábbi feltételezéssel ellentétben - nem tört meg, csak elveszítette addigi lendületét. A cégek beruházási tevékenységét korlátozó tényezők sorában az első helyen a finanszírozás nehézsége és a hitelkamatok magas szintje áll. A kis- és középvállalati szektor kapacitás-kihasználtsága negyedéven belül elhanyagolható mértékben változott. Elegendő termelőkapacitással rendelkezik a cégek 48 százaléka, kapacitásfelesleg 47 százalékuknál valószínű.
Az elmúlt hónapok pénzromlási mutatói a májusi csúcshoz képest lassú, egyenletes csökkenést jeleznek. Az inflációs nyomás az évkezdeti áremelkedést követően fokozatosan enyhül, a drágulás mérséklődésével jövőre is reálisan lehet számolni. 2004-ben éves viszonylatban 6,8 százalékos infláció valószínűsíthető. Novemberben a kis- és középvállalatok éves inflációs előrejelzése 7,5 százalék, több mint egy százalékkal magasabb a múlt hónapok előrejelzésénél. Az erősödő inflációs várakozás hátterében az olajár-emelkedéssel összefüggő üzemanyag-árnövekedés állhat. A decemberre vonatkozó 12 havi árindexet az éves előrejelzéshez hasonlóan, de annál nagyobb mértékben 1,5 százalékkal felfelé korrigálták a vállalatok. Véleményük szerint az utolsó hónapokban a pénzromlás mértéke elérheti a 8 százalékot. A KKV szektor novemberben adott 2004. évi saját hatáskörű értékesítési áremelési szándéka viszont visszafogott, mértéke a fizetőképes kereslet szűkülésére tekintettel mindössze 3,7 százalék.
