Befektetői exit
A piaci helyzetet tovább árnyalja a befektetői magatartás megváltozása. Az Airbnb felfutása, majd a Covid okozta turbulencia óta jelentősen megnőtt a befektetési célú vásárlások aránya, azonban most egy markáns „befektetői exit” tanúi vagyunk.
„Sokan most szállnak ki a budapesti bérlakásokból, és ennek egyértelmű oka a hozamok csökkenése” – magyarázza Mlinárik Márton. „Budapesten ma már a bruttó 4 százalékos bérleti hozam jónak számít, miközben egy államkötvény 7 százalékot fizet, kockázatmentesen. A matek egyszerű, a befektetők átcsoportosítanak.”
Ezt a tendenciát erősítik a szigorodó Airbnb-szabályozások is. Egyes kerületek, mint például a VI. kerület, teljesen betiltották a rövid távú lakáskiadást.
Globális kitekintés
Mlinárik Márton szerint a hazai piacról kiszoruló vagy a magyar hozamkörnyezetben már fantáziát nem látó befektetők körében egyre nő az érdeklődés a külföldi lehetőségek iránt:
„A kontraszt éles. Míg egy 50 nm-es nyaraló Balatonfüreden elérheti a 150 millió forintot, addig Törökországban egy hasonló méretű ingatlan akár 30 millióból is megvásárolható, minőségben pedig a Földközi-tenger partja nehezen összevethető a Balatonnal. Emellett olyan helyszínek, mint Tenerife, 12 hónapos szezont és magasabb hozampotenciált kínálnak”.
Hozzátette, hogy a magyar befektetők jelentős része eddig csak országhatáron belül diverzifikált – vett lakást Debrecenben vagy Szegeden a budapesti mellé –, de a teljes portfóliója forintban maradt.
A valódi diverzifikáció az, amikor euróban vagy dollárban hozunk létre befektetést – mondta Mlinárik Márton.
