A Lakásvásár kísérő rendezvényén egy asztalhoz ültették a szervezők az elmúlt 20 év lakáspolitikusait. Az egyik sarkalatos kérdés a bérlakások ügye volt. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a bérlakások eladása politikai hiba volt, bár - mint Csabai Lászlóné, az MSZP volt lakáspolitikusa és Nyíregyháza polgármestere megjegyezte - az önkormányzatokat nem csak a törvényi lehetőség, hanem saját pénztelenségük is az eladásra kényszerítette.
Somogyi László, az 1988-ban megszüntetett építési tárca utolsó minisztere szerint a bérlakások problémáját le kell szűkíteni a szociális bérlakások körére.
Lakbér áfája
Csabai Lászlóné emlékeztetett arra, hogy javaslatot készített a bérlakások témájában, azonban nem tudta elfogadtatni egy pénzügyminiszterrel sem. Javaslata szerint a lakbér áfája csökkenjen 5 százalékra, viszont csak az kaphasson lakbér-támogatást, aki szerződést köt a bérbeadóval. A konklúzió az volt, hogy az állam ne a szociális bérlakás-építést támogassa, hanem az arra rászorulóknak a lakbérhez adjon támogatást.
A másik probléma a jövő lakáspolitikája volt. Horváth Csaba, az MSZP lakáspolitikusa, a parlament gazdasági bizottsága lakásügyi albizottságának elnöke az állami szerepvállalás csökkenését jónak tartotta abból a szempontból, hogy az állami beavatkozás nem torzítja a piacot. Viszont a nálunk gazdagabb országok is adnak támogatásokat, amivel stimulálják a piacot.
Mádi László, a Fidesz lakáspolitikusa a stratégia hiányára hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy az államnak nincs egy olyan hosszú távú elképzelése a polgárai lakáskörülményeiről, amelyhez az intézkedéseit igazítani lehet. Bujdosó László, az ÖKM szakállamtitkára erre azt válaszolta, hogy készül a lakáskódex.
240 milliárd támogatásra
Az idén az állam 240 milliárd forintot fordít lakástámogatásra, ennek döntő hányada a kamattámogatás. Hegedűs Éva, aki a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkáraként a 90-es években foglalkozott lakásfinanszírozással - jelenleg a BG Hitel és Lízing vezérigazgatója - egy sajátos javaslattal állt elő. Az állam kamattámogatási kiadásai és a hitelfelvevők havi törlesztései is csökkenthetők, ha ez utóbbiak deviza hitelre váltják a meglévő támogatott hiteleiket. (Az első hitel-csúcs 2002-ben volt, az ekkor felvett hiteleknél idén jár le az 5 éves kamatperiódus, tehát megnyílik az előtörlesztés lehetősége.) Hegedűs Éva azért hozzátette, hogy a váltást valamennyi piaci szereplőnek támogatnia kell. Az MTI kérdésére, hogy miként támogathatják a javaslatot azok a bankok, akik így jelentős bevételtől és nyereségtől esnének el, a vezérigazgató megismételte a feltételt: nélkülük nem megy a váltás.
Panelgondok
Felmerült a paneles épületek felújításának a jövője is. Borsi László, a megszüntetett Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal(OLÉH) utolsó elnöke elmondta, hogy a lakókörnyezet felújítására évi 40-50 milliárd forint hívható le az EU-tól. Csabai Lászlóné ezt konkretizálta: csak az épületek környezetének, a közös lépcsőháznak és a külső - hőszigetelő - vakolatnak a támogatása fér bele az uniós támogatásba. Úgy vélte, hogy a jelenlegi 66 százalékos panel-felújítási támogatás helyett 40 százalékossal is folytatható a program, és ennyi pénze mindig lesz az államnak.
