A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport Londonban közzétett napi európai feltörekvő piaci áttekintéseinek keddi kiadása szerint az emelés mértékénél is meglepőbb volt Járai Zsigmond MNB-elnök azon közlése, hogy a döntést a Monetáris Tanács egyhangúlag hozta, és csak a fél százalékpontos emelésről szóló javaslatot bocsátották szavazásra. Ez éles ellentétben áll a (negyed százalékpontos emelésről hozott) múlt havi döntéssel, amelynek során a tanács erősen megosztott volt: öt tag egyáltalán nem akart kamatemelést, és négyen, akik korábban fél százalékpontot javasoltak, kompromisszumként végül negyed százalékpontra voksoltak, áll a JP Morgan keddi londoni elemzésében.
Kissé rejtélyes
A ház szerint "kissé rejtélyes", hogy az MNB miért most döntött a szigorítási ütem gyorsításáról, mivel a forint az elmúlt hónapban stabil volt, a júniusi inflációs adat nem hozott igazi meglepetést, és éppen visszatérőben van a kockázatvállalási hajlam, miután a Federal Reserve szigorítási szünetre tett utalást.
A JP Morgan londoni elemzői szerint az a legvalószínűbb, hogy a piacokat meglepő mértékű emeléssel az MNB mutatni próbálja - mostanában több kommentátor által megkérdőjelezett - elkötelezettségét a 3 százalékos középtávú inflációs cél mellett. A bankház szerint "bátorító" az a tény, hogy "ez a túlnyomórészt galambokból álló" Monetáris Tanács egyhangúlag képes volt fél százalékpontos emelést támogatni. Ez az előretekintő alapállás arra késztette a JP Morgant, hogy eddigi 7 százalékos év végi magyarországi kamatelőrejelzését 7,25 százalékra emelje, áll a keddi elemzésben, amely szerint a cég augusztusra negyed-fél százalékpontos emeléssel számol.
Galambok és héják
A Goldman Sachs londoni részlegének keddi értékelése is azt írta, hogy a Monetáris Tanács a jelek szerint "héjábbá" vált, és fontos jelzés, hogy még a "galambok" is támogatták a fél százalékpontos emelést, amit a cég nem várt. Az elemzés szerint ezek után "egyértelműen felfelé ható kockázatok" terhelik a ház által jelenleg érvényben tartott, 7,0 százalékos év végi kamatelőrejelzést. Jóllehet a Goldman Sachs továbbra is azt jósolja, hogy jövőre, amint érezhetőbbé válnak a költségvetési megszorítás hatásai, az MNB valószínűleg kamatot fog csökkenteni, addig is azonban a jegybank elejét akarja venni az inflációs várakozások erősödésének, áll GS keddi londoni értékelésében.
Londoni feltörekvő piaci elemzők már előző nap, a kamatdöntés után annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az elmúlt egy hónapban "történt valami", ami agresszívabb irányba tolta a Monetáris Tanács alapállását.
Nem világos
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke a kamatemelés bejelentése után az MTI-nek azt mondta, hogy egyelőre nem világos, hogy az elmúlt egy hónapban mi tette "héjábbá" a jegybankot, de valószínű, hogy az MNB a múlt havi csalódásért akarta kárpótolni a piacot az agresszívabb emeléssel. Emellett a nemzeti bank jó eséllyel úgy érezte, hogy inflációkövető intézményként legalább fél százalékpontos emelés szükséges hitelessége helyreállításához, tette hozzá.
Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni központjának európai feltörekvő piaci konzultánsa is azt mondta, hogy nyilvánvaló módosulás történt az elmúlt egy hónapban a Monetáris Tanács gondolkodásában, hiszen júniusban, amikor a forint nagyobb nyomás alatt állt, mint most, csak negyed százalékpontot emeltek, "és még az is kompromisszumos megoldás volt".
