A szeptember 1-jétől érvényes, járulékokra vonatkozó törvény szerint alapesetben a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, éves szinten 1 millió 500 ezer forint után kell a "normál" járulékot fizetnie minden foglalkoztatónak, s ha ennél alacsonyabb bért fizet, akkor azt be kell jelentenie az APEH-nek - mondta Karácsony Irén. A szakállamtitkár hozzátette: ha a bejelentést nem teszi meg a foglalkoztató, akkor a 125 ezer forint után esedékes, összesen 60.453 forintot jelentő járulékot akkor is be kell fizetni, ha a munkavállaló csak minimálbért vagy 125 ezer forintnál kevesebbet kap.
Az ekho-t választó adózóknál némileg más a helyzet, az ekho-ról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy "a jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel után a közterhek a törvényben szabályozott egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetésével teljesülnek" - jelentette ki Karácsony Irén. A szakállamtitkár szerint ezért nem kifogásolható az a megoldás, ami a Népszava csütörtöki számában jelent meg, miszerint az ekho-sok jövedelmük 3 százaléka után az általános szabályok szerint, jövedelmük 97 százaléka után az ekho szabályai szerint adóznak, figyelembe véve azt, hogy az évi 750 ezer forint 3 százaléka az ekho felső határaként megjelölt évi 25 millió forintos jövedelemnek.
Abban az esetben ha valaki munkaviszonyban áll és például 100 ezer forintot kap az ekho választására jogosító tevékenysége után, s abból 62.500 forint után az általános szabályok szerint fizeti meg a járulékokat, akkor a maradék 37.500 forint az ekho szabályai szerint adózik - szögezte le az államtitkár, hozzátéve: nincs szó dupla járulékfizetésről.
Az ekho szerint adózóknak ugyanakkor azt is tudniuk kell, hogy táppénzt csak az általános szabályok szerint adózott, és járulékkal terhelt jövedelmük alapján kapnak, az ekho-s jövedelem nem számít a táppénz, a gyed alapjába, s a nyugdíjnál az ekho-alap 50 százaléka számítható be - hívta fel a figyelmet az öngondoskodás elmaradásával járó következményekre Karácsony Irén.
