A reálkamatok, amelyeket úgy számítanak ki, hogy az inflációt levonják a nominális irányadó kamatlábakból, megmutathatják a valódi költekezési vagy megtakarítási ösztönzést.
Amikor a reálkamatok alacsonyak, a vállalkozások több hitelt vesznek fel, a fogyasztók pedig többet költenek, ami fellendíti a gazdasági tevékenységet. Ezzel szemben a magas reálkamatok ösztönzik a megtakarítást és szigorítják a pénzügyi hitelek felvételét.
Mely országokban a legmagasabb a reálkamatok?
A reálkamatok globálisan változnak, egyes országok ragaszkodnak a magas kamatlábakhoz, míg mások nullához közeli, sőt negatív reálkamatlábakkal rendelkeznek.
A lista élén Oroszország áll 14,5 százalékos reálkamattal, a jegybank pedig kamatemeléssel küzd a tartósan magas infláció, az ország legfőbb gazdasági kihívása ellen.
Amerikában Brazília és Mexikó is magas, 9,2 százalékos, illetve 5,3 százalékos reálkamatot tart fenn, bár az infláció mindkét országban jelentősen csökkent a 2022-es csúcsokhoz képest.
Eközben az Egyesült Államok reálkamata 1,5 százalékon áll, az infláció pedig meghaladja a Fed 2 százalékos célját. Az ország nominális kamatának számító Fed-kamatláb 2025 májusában továbbra is az évtizedes csúcsok közelében, 4,3 százalékon áll.
Japán az egyetlen ország, ahol -2,1 százalékos negatív reálkamat van. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Bank of Japan nemrégiben 2008 óta a legmagasabb szintre emelte a kamatlábakat, miután 2024-ben megszüntette nominális (inflációval nem korrigált) negatív kamatrendszerét.