A Niveus Consulting Group a költségvetéssel kapcsolatban leszögezi, hogy már korántsem veszélyhelyzeti költségvetésről van szó, a GDP arányos költségvetési hiány 2023-ra várható értéke ugyanis 3,5 százalékban került meghatározásra 4,1 százalék gazdasági növekedést és 5,1 százalék inflációt feltételezve. Sőt a kormány a 2024. évre már 2,5 százalék uniós módszertan szerinti hiánycélt irányozott elő – jegyezte meg Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.
A javaslat a kiadási főösszeget több, mint 33.000 milliárd forintban, míg a bevételi főösszeget csaknem 31.000 milliárd forintban rögzíti, a költségvetési hiány így valamivel több, mint 2.000 milliárd forint. Az államadósságmutató 2023. december 31-ére tervezett mértéke GDP arányosan 73,8 százalék, ami 2,3 százalékkal alacsonyabb mutató 2022. év utolsó napján várható értékéhez, a 76,1 százalékhoz képest. A mutató kedvező alakulása azonban elsősorban a tervezett GDP növekedésnek köszönhető (közel 12 százalék), az államadósság mértéke ugyanis 2023-ban is nő, csak a tervezett GDP növekedésnél alacsonyabb mértékben (8,5 százalékkal).
A GDP-arányos strukturális (azaz a gazdaság ciklikus hatásaitól és az egyszeri tételektől megtisztított) egyenleg tervezett mértéke 4,5 százalék hiány, ami a költségvetési hiánytól (3,5 százalék) 1 szaázalékkal tér el. A különbség döntően a 2022. május 26-án bejelentett adóbevétel növelő intézkedések hatása. Emellett még földértékesítésből származó bevétel jelenik meg a számításban, amelynek mértéke azonban nem éri el az extraprofit adók pozitív hatásának felét sem és nagyjából kiegyenlíti a ciklikusság hatását.
Ebből is látszik, hogy a 2023. évi költségvetésben igen jelentős szerepet kapnak az extraprofit adó fizetésére kötelezett cégek, a bankok, a biztosítók, a nagy kereskedelmi láncok, az energiaipari és kereskedő cégek, a telekommunikációs vállalatok és a légitársaságok befizetései – hangsúlyozta Antretter Erzsébet.
A főbb adónemek alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a kormány társasági adóból másfélszer akkora bevételt remél, mint 2022-ben, míg a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében körülbelül 30 százalék a tervezett növekedés. Ezen ambíciózus bevételcélok eléréséhez a kormánynak várhatóan egyéb eszközöket is be kell vetnie, önmagában az infláció ugyanis feltételezhetően nem generál ekkora többletbevételt – véli a szakértő.
Az elemzés során jól látszik továbbá a 2022. május 26-án elfogadott új adók és adóemelések hatása. Az energia ágazat befizetései több, mint négyszeresére nőnek jövőre, míg a kiskereskedelmi adóból származó bevétel több, mint kétszeres lesz. A gépjárműadóból származó bevétel a 2022-es számhoz képest közel 100 százalék növekedést mutat, összhangban azzal, hogy az adómértékek gyakorlatilag a duplájukra nőnek. Jelentős a növekedés a távközlési adóban (80 százalék) és a biztosítási adóban (56 százalék) is. Továbbá, új elemként jelenik meg a költségvetésben a 2022-es bevételekhez képest a légitársaságok hozzájárulása (30 milliárd forint), a reklámadó (15 milliárd forint), illetve a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja (30 millió forint).
