A globális pénzügyi válság rendkívül gyorsan átterjedt a feltörekvő piacokra. Magyarország hamar a nemzetközi figyelem középpontjában találta magát, és a forint összeomlását vagy akár az államcsődöt is előrevetítő vészforgatókönyvek készültek. A bankközi devizapiacok elapadtak, a finanszírozási költségek megnövekedtek. Mindezen tényezők a már meglévő ügyfélhitel-állomány finanszírozását és a jövőbeli kihelyezési lehetőségeket is nagymértékben befolyásolják.
Van élet a válság után
A jövőben azok lehetnek sikeresek, amelyek felelősen gondolkodó vállalat képét alakítják ki magukról: erőfeszítéseket tesznek az adósok végrehajtásának elkerülésére, megfékezik a felső vezetés fizetését és bónuszait, és lépéseket tesznek, hogy oktassák ügyfeleiket a bankolás szerepéről és kockázatairól.
A bankok meg fogják találni a módját, hogy újra sikeresen működjenek, valószínűleg a saját tőke magasabb szintje mellett, alacsonyabb megtérüléssel. A tőkepiacok újra erőre kapnak és megfiatalodnak, de természetesen már erősen megváltozott szabályozói környezetben. Mindemellett a jövőben a pénzügyi világra gyanakvással fognak tekinteni a vevők, az üzletfelek és a szabályozók egyaránt. Így a bankokra szigorúbb kockázatkezelés, nagyobb hatékonyság és átgondoltabb vevőkezelés vár.
A válság nagyságát és hatásait még ma sem lehet pontosan meghatározni, néhány előzetes tanulság azonban már levonható:
- A szabályozók és törvényhozók teljes átláthatóságot fognak követelni a bankok mérlegét illetően - szinte lehetetlen lesz kölcsönöket mérlegen kívül helyezni, és a hitel közvetlenül eladásra történő megteremtése minden bizonnyal szintén nem lesz lehetséges.
- A tőkeellátottság aránya várhatóan növekszik, és az átlag feletti hozamok elérése még inkább megnehezedik. Az első fizetési részlet és a biztosítékok szabályai szigorodni fognak.
- A subprime hitelekhez hasonló magas kockázatú és magas jövedelmezőségű üzleteket valószínűleg csak kifejezett elhatárolással lehet folytatni.
- Bármiféle kreatívnak vagy innovatívnak tekinthető banki termék rosszalló tekintetekkel fog találkozni.
Mindezek azt sugallják, hogy a banküzlet várhatóan kevésbé lesz nyereséges és kockázatos, és sokkal inkább közmű típusú szolgáltatást fog nyújtani. Az új jelszavak a biztonság és a stabilitás lesznek.
Túlzott profit
Az elmúlt évtized folyamán a bankok jelentősen növelték részesedésüket a világszerte megtermelt vállalati profitokból. A hitelek csökkenő volumene, a kisebb tőkepiaci aktivitás és a továbbra is szűkülő árrés csökkenteni fogja a bankok számára hosszútávon elérhető nyereséget. A megnövekedett tőkemegfelelési mutatókból adódó alacsonyabb hitellel történő finanszírozás tovább csökkenti a bankok jelenlegi nyereségszintjét. A bankok saját tőkére vonatkozó megtérülése a jelenlegi 20 százalékról 10-15 százalékra esik.
Konszolidáció
A banki iparág mindezidáig ellenállt a globális koncentráció szélesebb trendjének, és kevés a bizonyíték arra, hogy a növekvő konszolidáció a nyereség növekedéséhez vezet. Mindazonáltal a krízis várhatóan iparági egyesülési hullámot fog elindítani az elkövetkező években. Ki lehet használni a konszolidációs hullámból eredő egyesülési és felvásárlási lehetőségeket, és bátorítani lehet a kisebb, kevésbé kockázatos akvizíciókat is. Az életképes stratégiák között szerepelhet a célzott ügyfélszerzés vagy a szelektív terjeszkedés is.
