Ez a mostani elemzés azonban az első olyan, amelyben Magyarország mint az Európai Unió tagállama szerepel, és az unió nem tizenöt, hanem huszonöt országot ölel fel. Nem véletlen, hogy az EU gazdasági kutatóinak a kongresszusára most először kértek fel kelet-európai kutatóintézetet az előrejelzés elkészítéséhez, és ezt a megtisztelő feladatot a GKI Rt. kapta.

Visszatérve a gazdaság állapotához: az USÁ-ban erőteljes az élénkülés, az EU-ban jóval visszafogottabb, de túl van a térség az elmúlt három évben tapasztalt dekonjunktúrán. A magyar export szempontjából elsődleges Németországban azonban ennél is kisebb mértékű, 0-0,5 százalékos növekedésről lehet csak beszélni.

Minden fajta prognózist bizonytalanná tesz azonban, hogy a világban a politikai feszültségek erősödnek. Ez az olajárak emelkedésén keresztül közvetlenül is hat a gazdaságra, hiszen várhatóan megdrágítja az energiát és a nyersanyagokat. Tény, hogy a magas olajár hatását eddig kivédte a dollár gyengülése – tette hozzá a GKI elnöke -, kérdés azonban, hogy ez utóbbi meddig tart.

A magyar gazdaság alakulásában a legbiztatóbb, hogy a növekedés szerkezete jobb, húzó ereje ugyanis az export és a beruházások növekedése. Így – bár még nem következett be - várható az egyensúlyi tényezők javulása is.

Ami a várakozásokat illeti: a lakossági fogyasztói várakozások stagnálnak, az üzleti várakozások azonban, némi ingadozással de optimisták. Reális alapja a termelés növekedésének szerény gyorsulása. Ezen belül az ipari termelés növekedése a leglátványosabb, a tavalyi 6,4 százalékkal szemben 10 százalékos lehet az idén. Az export növekedése pedig a kutató szerint minimum 15-16 százalékos – az első negyedévben a tény 20 százalék feletti -. Biztatóan alakulnak a magyar cégek beszállítói lehetőségei is. Miközben azonban az ipar belföldi értékesítése alig 1-2 százalékkal nő majd.

A mezőgazdaságban az elmúlt két évben tapasztalt, mintegy 10 százalékos csökkenés után az idén végre némi növekedés várható. Ám mivel nagyon alacsony bázisról kell felfelé indulni, és május közepén a mezőgazdasági teljesítményt még az időjárás is alapvetően befolyásolhatja, a GKI előrejelzése óvatosan optimista. A pozitív folyamatokhoz az ágazatban erőteljesen szerkezeti változás is szükséges – hangsúlyozta Vértes András -, aminek értelemszerűen lesznek vesztesei is.

Az idén a beruházások mintegy 7 százalékos növekedése várható. Kedvező, hogy forrása az üzleti szféra, és kevésbé az állami megrendelések. Az új lakásépítések száma enyhén csökken, a korábbi – államilag támogatott – dinamizmusa véget ért.

Az államháztartás helyzete „nem gyönyörűséges” – jegyezte meg Vértes András -, de a kormány módosított terve a 4,6 százalékos GDP arányos hiányról reális célkitűzés.

A külső egyensúlyi helyzet látványos javulása sem várható, hiszen a gyors exportnövekedéssel együtt gyors importnövekedés is várható, volumenét tekintve mintegy 13 szzáalékos, némi cserearány-romlással kísérve. Így év végére a várható külkereskedelmi deficit mintegy 4,6 milliárd euró. A hiány finanszírozásának forrása azonban ismét elsősorban a beáramló nettó külföldi tőke lehet, ami megint csak kedvező.

Az infláció elmúlt hónapokban tapasztalt gyorsulása elkerülhetetlen volt – a GKI korábbi prognózisaiban is ezt jelezte előre -, és várhatóan most májusban éri el a csúcspontját, 7 százalék közül, hogy kisebb ingadozásokkal, de trendjében ismét csökkenjen. Az előrejelzést a világpiaci olajár mellett a hazai gyógyszerárak körüli döntések is bizonytalanná teszik. Éves szinten a GKI 6,7 százalékos inflációt jósol.

A pénzpiac az elmúlt hónapokban ismét a bizalom – és a forint – erősödése jellemezte. Ezzel együtt látványos, gyors kamatcsökkenésre nem lehet számítani, ám fokozatosra igen, így a jegybanki alapkamat az év végére elérheti a 9,5 százalékot. A reálkamatok így is elég magasak maradnak ahhoz, hogy érdemes legyen megtakarítani.

Az árfolyam a kutató szerint továbbra is ingadozó lesz, és átlagosan 253 Ft/eurót vár, mégpedig 247 és 260 Ft/euró sávban mozogva.



A GKI prognózisa 2004-re bővebben