A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők legfeljebb 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak, de a kamattartás is indokolt lett volna.
Horváth Ákos, az Equilor elemzője szerint a globális piacokon kibontakozó optimizmus és a vártnál kedvezőbb hazai GDP-adat láttán megnyugodni látszott a forint kurzusa, de a nyugalmi állapot tartós fennmaradása továbbra is kérdéses. Véleménye szerint a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása, vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget. Az Equilor - a piaci szereplőkkel összhangban - az év második felében már kamatemelést vár. Horváth Ákos kifejtette: a tartósan gyenge forint több szempontból sem jó a jegybanknak. Az energia- és élelmiszerárakon keresztül begyűrűző infláció miatt a következő negyedévekben a jelenlegi alacsony szintekről az infláció közelebb kerülhet a 3 százalékos középtávú célhoz. A növekedési hitelprogram mellett a februári bázisból kieső első rezsicsökkentés is a mutató emelkedésének irányába hat. (A legutóbbi kamatdöntés után gyorsan gyengülni kezdett a forint árfolyama.)
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad. Ennek némileg ellentmond azonban a határidős kamatok alakulása, a piac ezek alapján még mindig emelést áraz, hiszen 3,1 százalékon áll a 3x6 hónapos határidős ráta. Ez azonban sokat csökkent az elmúlt két hétben, előtte ugyanis 3,67 százalékon is állt az előretekintő kamat - fejti ki a szakértő. Az Erste szerint a délután nyilvánosságra kerülő sajtóközleményben várhatóan az alacsony inflációt és a gazdaságösztönzési szándékot hozza fel az MNB a kamatcsökkentés alátámasztására.
Az infláció januárban 0 százalékra esett, elsősorban a lakossági energiaár-csökkentések és a magas bázis miatt, de az MNB adószűrt maginflációja is alacsony inflációs nyomásról tanúskodik. Az év során várhatóan fokozatosan emelkedik majd a fogyasztói árindex, év végére 3 százalék közelébe emelkedhet, de az év során átlagosan így is 1,3 százalék lehet a mutató - írják.
Ő is úgy vélte, hamarosan véget érhet a kamatcsökkentési sorozat. Kiemelte: érdemes figyelni arra, hogy a kamatdöntés indoklásában milyen utalást tesz a monetáris tanács a következő lépésekre vonatkozóan, különösképpen, hogy a forint árfolyama azonnali gyengüléssel reagált a vártnál kissé nagyobb mértékű kamatcsökkentésre, így a kamatdöntést megelőző 308,40-es szintről néhány perc alatt 310,30-ig gyengült a forint az euróval szemben.
Pesuth Tamás a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője szerint monetáris tanács valószínűleg az alacsony inflációs környezet és a gazdasági növekedés támogatása miatt döntött a kamatvágás mellett. Stratégiai szempontból a kamatcsökkentési ciklus folytatása és a kamatvágás mértéke azonban szimbolikus jelentőségű is. Fontos tényező a geopolitikai helyzet megváltozása, ami a globális pénzügyi folyamatokban is látható.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a mostani döntéssel a jegybank nagy kockázatot vállalt fel, ugyanis az alapkamat csökkentés Magyarország növekedési kilátásait már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy "stresszes" nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot. Az alacsony hazai infláció sem feltétlenül indokolt volna további kamatcsökkentést, az MNB keddi döntése nem veszi figyelembe a piac figyelmeztető jelzéseit - véli a szakértő.
