Az előrejelzések némileg romlottak az államháztartás hiányára és az inflációra, igy az elemzők továbbra is elmaradást valószínűsítenek a kormány középtávú programjához képest. A folyó fizetési mérlegre vonatkozó jóslatok azonban a kiugróan magas áprilisi hiány után sem romlottak tovább, a gazdasági növekedés kilátásai pedig tovább javultak: az elemzők már fél százalékponttal magasabb gazdasági növekedést jeleznek előre a következő két évre, mint néhány hónapja.

Nagyobb elmaradás

A júniusi felmérésben némileg növekedett az az elmaradás, amelyet az elemzők az euró 2010-es bevezetését tartalmazó középtávú kormányzati stratégiához képest látnak az államháztartási hiány és az infláció csökkenésében. A terv szerint idén a GDP 4.6, jövőre 4.1 százalékára kellene csökkennie a költségvetési hiánynak a tavalyi 5.9 százalékról, az inflációnak pedig négy százalékra a jövő év végére a jelenlegi hét százalék feletti szintekről. Az elemzők konszenzusa már a program elfogadását követően is a tervnél 0.3 százalékponttal magasabb államháztartási hiányt és 0.2 százalékponttal magasabb inflációt vetitett előre. Az elmaradás várt mértéke az új felmérésben az államháztartást illetően 0.4, az inflációban pedig 0.3 százalékpontra növekedett. A változások a pénzügyminisztérium új deficit-előrejelzései és a májusi inflációs adatok publikálását követik.

A minisztérium 1012 milliárd forintról 1045 milliárd forintra, azaz az egész éves terve 88 százalékára emelte első félévi deficit-várakozását, annak ellenére, hogy májusban az előrejelzésénél 108 milliárd forinttal alacsonyabb lett a hiány. Az infláció májusban az elemzők 7.2 százalékos várakozásánál sokkal nagyobb lett, 7.6 százalék. Az elemzők becslései szerint a kormánynak mintegy 130 milliárd forintot kellene lefaragnia kiadásaiból, hogy teljesithető legyen az idei deficitcél. A becslések 80 és 260 milliárd forint között szóródtak. Csak hat elemző válaszolt arra a kérdésre, hogy az Európai Parlamenti választáson elszenvedett vereség milyen hatással lesz a kormány kiadáscsökkentési szándékaira. Közülök négy szerint a választási eredmény nem változtat az eddigi kormányzati szándékokon, ketten pedig azt mondták, hogy csökkenti majd a kormányzati étvágyat a kiadások lefaragására.

A konszenzus júniusra csak apró csökkenést vár az inflációban, a májusi 7.6 százalékról 7.5 százalékra. Az év végére 6.2 százalékra, a jövő év végre pedig 4.3 százalékra lassulhat az áremelkedések üteme. Ezek a szintek azonban 0.2, illetve 0.1 százalékponttal magasabbak az egy hónapja vártnál, és a 2005 decemberre várt szint továbbra is a jegybank 4.0 százalékos célja felett marad.

Óvatosabb kamatpolitika

Az előrejelzettnél magasabb infláció, a lassan javuló államháztartási hiány és a vártnál jóval nagyobb, 1.07 milliárd eurós áprilisi folyó fizetési mérleg hiány az elemzők szerint óvatosabbá teszi a jegybankot és a korábbi reményekhez képest lelassítja a kamatcsökkentéseket. Emiatt várhatóan a hónap második ülésén ismét változatlanul 11.5 százalékon, az Európai Unió legmagasabb szintjén hagyja az alapkamatot a Monetáris Tanács. A múlt hónapban még júniusra jeleztek egy apró, 25 bázispontos kamatvágást az elemzők. Az új előrejelzésekben ez júliusra csúszott. Az elemzők zöme igy már nem lát esélyt arra, hogy az év végére egyszámjegyű szintre csökkenjen a jegybanki alapkamat. A konszenzus egy hónapja még két százalékpontnyi kamatcsökkentést jelzett előre az év hátralévő részére, mostmár csak másfél százalékpontot. A forint/euró árfolyam az elemzők konszenzusa szerint stabilan 253 környékén marad július végéig, a következő másfél évben pedig 252.50 körül lesz. Ez fél forinttal erősebb szint az egy hónapja vártnál.

Magasabb fordulatszám

A vártnál jóval magasabb, 4.2 százalékos első negyedéves gazdasági növekedés publikálása után az elemzők tovább emelték GDP-előrejelzéseiket, megerősitve hogy a tavalyi 2.9 százalékos bővülés után idén nagyobb, és jövőre még nagyobb fordulatszámra kapcsol a gazdaság. A konszenzus az idei gazdasági növekedésre 0.3 százalékponttal emelkedett, 3.7 százalékra – a nemrég megemelt 3.5 százalékos kormányzati előrejelzés fölé -, a jövő évre pedig 0.15 százalékot javult és elérte a négy százalékot.

Az ez évre előrejelzett növekedés igy már 0.6, a jövő évre várt pedig fél százalékponttal haladja meg az év elején várt ütemet.

A gyorsabb növekedés ugyan a költségvetési előrejelzéseken nem javitott, de pozitiv hir, hogy a külföldi befektetőket hasonlóképp aggasztó folyó fizetési mérlegre vonatkozó konszenzusok a kiugróan magas áprilisi deficit után sem növekedtek: 2004-re 6.5, 2005-re pedig 6.15 milliárd euro deficitet várnak a szakemberek.