Elmondása szerint a társaságiadó-rendszer felülvizsgálatánál hangsúlyos szempont a nagyobb vállalatok arányosabb közteherviselése, továbbá a fejlesztési adókedvezmény átalakítását is tervezik, célzottabb támogatásokkal.

Az elmúlt időszakról szólva beszámolt arról, hogy az RRF- (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz – Recovery and Resilience Facility) források hazahozatalához kapcsolódó adócsomag kidolgozása és az egyeztetések jelentős munkát igényeltek, több jogszabályt is elfogadtak az augusztus végi határidőig.

Hatályba lépett a bizalmi vagyonkezelés újraszabályozása, a cél az adótervezési célú visszaélések és kiskapuk bezárása volt – emlékeztetett, hozzátéve, hogy az új szabályozás kötelező NAV-ellenőrzést is előír.

Emellett új elnököt és elnökhelyettest neveztek ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élére, ezzel új pályára állhat a szervezet. Új szemléletre van szükség – hangoztatta, mint fogalmazott: hogy ne csak a nyugtaadási kötelezettséget elmulasztó kisebb vállalkozókat ellenőrizzék. Szólt arról, hogy több, a korábbi kormányzat által elfogadott, uniós joggal ellentétes intézkedést is kezelni kellett, egyebek mellett a szén-dioxid-kvótaadó és a bányajáradék területén.

Az államtitkár tájékoztatása szerint ősszel további, jellemzően technikai jellegű adóváltozások várhatók. Folytatódnak a NAV digitalizációs fejlesztései, köztük az e-áfa és a nyugtaadással kapcsolatos rendszerek fejlesztése. Továbbra is cél a vállalkozások adóadminisztrációs terheinek csökkentése, hogy több erőforrás maradjon a cégeknél bővítésre és működésre – hangoztatta Kövesdy Attila. (MTI)