Az európai gazdaság számára továbbra is jelentős versenyhátrányt jelent az egységes szabadalmi rendszer hiánya. A tagállami szinten tagolt szabadalmi jogi rendszerek egységesítését főleg három tényező akadályozza. Egyrészt, nincs egységes nyelvi követelményrendszer, tehát a legtöbb tagállamban csak az adott hivatalos nyelven lehet leírásokat és igénypontokat bejelenteni. Másrészről többszöri nekifutásra sem sikerült kidolgozni egy bejelentésre és a vitarendezésre vonatkozó egységes eljárási kódexet. Ezen felül a költségtényezőkkel összefüggésben is hiányzik a szükséges egyetértés - írja a Jogi Fórum.
Bár továbbra sem kerül elérhető közelségbe, a nyelvi kérdés megválaszolása idén májusban újabb lökést kaphat, az év második felében pedig a francia elnökség segítheti elő az eljárási kérdések rendezését.
Hatályba lépett a Londoni Jegyzőkönyv
A nyelvi és egyes eljárási kérdések megoldásának próbaköve lesz az Európai Szabadalmi Egyezményt (ESZE) gondozó Európai Szabadalmi Hivatal által kidolgozott Londoni Jegyzőkönyv május 1-i hatályba lépését követő alkalmazása. A 14 ESZE tagállam által ratifikált szerződés megengedi, hogy az angol, a francia vagy a német nyelvű a szabadalmi leírásokat ezeken a nyelveken a részes államok hivatalosként fogadják el, a szabadalmi igénypontokról pedig csak akkor lehet egy szerződő állam nyelvére hivatalos fordítást kérni, ha annak hivatalos nyelve nem a fenti három közül valamelyik.
A Londoni Jegyzőkönyv gyakorlati tesztje most következik. Ha az előzetes várakozásoknak megfelelően a szabadalmakat igénylő piaci szereplők valóban képesek lesznek kihasználni az egynyelvű leírások benyújtásával elérhető előnyöket és csökkennek a fordítási költségek, akkor valószínűleg az EU keretei között is megszülethet a nyelvi kérdésekre vonatkozó kompromisszum.
Szabadalmi leírások fordítóprogramokkal?
Annál is inkább, mert a közelmúltban megjelent sajtóértesülések szerint az Európai Unió újabban fordítóprogramokkal oldaná meg a nyelvi kérdést. Az EU Versenyképességi Tanácsa május végi ülésén foglalkozik majd fordítási eljárás egyszerűbbé és kevésbé költségesebbé tétele érdekében bevezetendő fordítóprogramokkal. Az Unió elképzelései a már működő rendszereken alapulnak. A kínai szabadalmi hivatal az elmúlt hetekben tette elérhetővé fordítási szolgáltatását , francia és német leírásokat angolra átültető oldalt üzemeltet az Európai Szabadalmi Hivatal és japánról angolra is elérhető már egy ilyen szolgáltatás.
A már rendszeresített fordítóprogramok több millió szakkifejezést tartalmazó adatbázisuk segítségével percek alatt képesek nem hivatalos fordítást készíteni a szabadalmi leírásokról. Az EU tervei szerint a programok képesek lennének mind a 23 nyelven használható fordítást adni, a rendszer kiépítése ugyanakkor évekig tart majd és az ezzel járó költségeket is legalább 2 millió euróra becsülik. A fordítóprogramok által készített nem hivatalos anyagok a piaci számára készülnek, az esetleges jogvitákban továbbra is erre szakosodott fordítók által készített leírások kerülnek majd felhasználásra (csakúgy mint a Londoni Jegyzőkönyv rendszerében).
A fordítóprogramokkal azonban az a legnagyobb baj, hogy nem képesek pontos fordítást készíteni és minél több nyelvre kerül átültetésre, annál többet veszít eredeti jelentéséből a szöveg. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a végső megoldás, de biztosan bábeli zűrzavart fog előidézni, ha referenciaszöveg nélkül, bármely uniós nyelvről lehetne nem hivatalos gépi fordítást kérni.
