2004. január–áprilisban a kereskedelmi szálláshelyekre érkező 672 ezer külföldi vendég 2 millió ven­dégéjszakát töltött el. A vendégek száma 14, az éjszakák száma 12%-kal nőtt a tavalyi év azonos idő­sza­kához képest. A külföldivendég-éjszakák száma a szállodákban összességében 14%-kal bővült. A három-, négy- és ötcsillagos házakban a külföldivendég-forgalom jelentős mértékű (10–33%-os) fellendülése fi­gyelhető meg. Az alacsonyabb kategóriájú egységek ezzel szemben kevesebb külföldivendég-éjszakát je-lentettek, mint 2003 első négy hónapjában. A többi szállástípust egymástól különböző tendenciák jelle-mez­ték. A panziók 1%-kal több külföldi vendéget és hasonló számú éjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban. A turistaszállók, üdülőházak és kempingek forgalma kisebb-nagyobb mértékben csökkent, míg az ifjúsági szállókban nagymértékű növekedést tapasztaltak. Az EU-15 országaiból érkezett vendégek 11%-kal több éjszakát vettek igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken 2003. január–áprilishoz viszonyítva. A növekedés hatására az uniós vendégforgalom megközelítette az 1,4 millió éjszakát. A német állam­pol­gárok 2%-kal, az olaszok közel egyharmadával, a britek 39%-kal töltöttek el több éjszakát. A földrészek tekintetében elmondható, hogy mindegyik földrészről nagyobb számú vendég érkezett a kereskedelmi szál­láshelyekre, és több éjszakát vettek igénybe, mint 2003 hasonló időszakában. Számottevő mértékben bővült az Afrika, Ázsia, illetve Ausztrália és Óceánia országaiból érkező vendégforgalom.

A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek 733 ezer belföldi vendéget fogadtak, akik 1,7 mil­lió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 3%-kal volt magasabb, mint 2003 azonos időszakában. A vendégforgalom növekedése – a vendégéjszakák száma alapján – a szállodákban 7, a panziókban 3%-os volt. A többi szállástípust – a kempingek kivételével – a forgalom ha­nyatlása jellemezte.

Az 55 hazai gyógyszálloda vendégforgalma 17%-kal, szállásdíjbevételük több mint egyötödével bővült, kihasználtságuk (54%) lényegesen meghaladta az átlagot. Az összes gyógyszállodai éjszaka 43%-át a belföldi vendégek, a külföldivendég-forgalom 71%-át a német és osztrák vendégek töltötték el.

A szállodák átlagosan 38%-os szobakihasználtsággal működtek 2004 első négy hónapjában, ezen belül áprilisban 48%-os szobafoglaltságot értek el. A január–áprilisban mért átlagos szobafoglaltság 4 szá­zalékponttal magasabb a 2003 első négy hónapjában mért értéknél. A vizsgált időszakban a leg­magasabb szobafoglaltságot az ötcsillagos házakban (53%), illetve a gyógyszállodákban (54%) mérték.

Az év első harmadában a kereskedelmi szálláshelyek közel 45 milliárd forint bevételt realizáltak, ez fo­lyó áron 18%-kal növekedett 2003. január–áprilishoz képest. Az összes bevétel közel fele szállásdíjak­ból, 29%-a a vendéglátásból, 22%-a a szálláshelyek által nyújtott egyéb szolgáltatásokból származott. Mind­három bevételcsoport dinamikusan – a szállásdíjbevétel 22, a vendéglátás 15, az egyéb szol­gálta­tá­sok bevétele 12%-kal – növekedett. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágazat együt­tes fogyasztóiár-indexe január–áprilisban 11%-os növekedést jelez. Ezen belül a vendéglátás terüle­tén 11, a szálláshely-szolgáltatás területén 10%-os áremelkedést mértek.

2004. január–áprilisban 9,6 millió külföldi határátlépést jelentett a Határőrség. Az Európai Unió 15 országából több mint 2,7 millió, a kibővülést figyelembe véve 25 országából közel 4,4 millió határátlépést – az összes határátlépés közel felét – regisztrálták. A magyar állampolgárok 4,3 millió alkalommal lépték át az ország határait, ami 3%-os növekedést jelent az előző év január–áprilisához képest.

A vendégéjszakák száma és a bruttó szobaárbevétel az év első öt hónapjának mindegyikében di­namikusan nőtt, a szobakapacitás-kihasználtság jelentősen emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest – a megfigyelésbe bevont szállodák adatai alapján.
Az év első öt hónapjában a budapesti négy- és ötcsillagos szállodák kiemelkedően magas (59–60%-os) szobafoglaltságot értek el. A többi vizsgált csoportban a szobakapacitás-kihasználtság 47–54% között volt. A legalacsonyabb foglaltságot – az előző időszakhoz hasonlóan – a vidéken működő háromcsillagos házak mérték.
Január–májusban egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 13 300 forint volt. Májusban a bruttó átlagár folyó áron minden vizsgált csoportban emelkedett az előző hónaphoz, illetve tavaly májushoz képest. Ennek következtében májusban átlagosan 15 100 forintért lehetett egy szállodai szobát egy éjszakára igénybe venni.
Az év első öt hónapjában egy kiadható szállodai szobára átlagosan 7200 forint bruttó szoba­ár-bevétel (REVPAR) jutott. Az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel január óta hónapról hónapra növekedett.
Január–májusban a bruttó szobaárbevétel folyó áron átlagosan 23%-kal nőtt 2003 első öt hónapjához képest. A szobaárbevétel minden vizsgált kategóriában jelentősen (13–31%-kal) emelkedett. A legnagyobb mértékű (31%-os) bővülés a budapesti ötcsillagos házakban, a legkisebb mértékű (13%-os) fellendülés a vidéki négy- és ötcsillagos egységekben volt.
A vizsgált időszakban átlagosan 15%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a budapesti négycsillagos szállodák vendégforgalma bővült a legdinamikusabban (29%-kal). A vidéki szállodákban töltött vendégéjszakák száma – az általános tendenciától eltérően – az utolsó két hónapban kismértékben csökkent.