"Ha még egyszer kezdhetném, ugyanúgy végezném a tevékenységemet, büszke vagyok a munkámra" - hangoztatta a leköszönő Járai Zsigmond hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A távozó jegybankelnök szerint sikeresnek mondható az elmúlt hatéves időszakban az, hogy a korábbi 10 százalékon beragadt pénzromlási ütemet sikerült egy alacsonyabb szintre levinni. Az is büszkeséggel tölti el a jegybank elnökét, hogy a meg-megújuló kritikák, támadások ellenére sikerült megőrizni az MNB függetlenségét, és az, hogy a jegybank és a saját elnöki tevékenységét is végig "az igazmondás" jellemezte.
Sikerek, jó törvény
Az elmúlt hat évre visszatekintve elmondta, hogy erre az időszakra esett a teljes körű devizaliberalizáció bevezetése, az árfolyamsáv kiszélesítése, a csúszó leértékelésen alapuló monetáris szisztéma megszüntetése, valamint az inflációs célkövetés rendszerének bevezetése. Járai Zsigmond aláhúzta, hogy a tevékenységének indulásakor, 2001-ben olyan jegybank-törvényt sikerült előkészíteni, bevezetni, amely mindenben megfelelt a központi bankokra az európai normák szerint elvárt függetlenség követelményének. Ezen a jogi alapon akkoriban úgy tervezték, hogy 2007-re bevezethető lesz az euró Magyarországon.
Medgyessy-Gyurcsány kormánnyal harcok
Járai sajnálja, hogy 2001 után, az Orbán-kormány tevékenységét követően a Medgyessy-Gyurcsány-kormány időszakát a folyamatos "harcok" jellemezték, ami az infláció alacsony szintjéért, az erős forintért, a jegybank függetlenségéért, illetve a költségvetés helyzetének rendezéséért folyó jegybanki küzdelmet jelentette. A távozó jegybankelnök elmondta, hogy mindeközben sikerült kivívni és megőrizni a jegybank hitelességét, holott számos olyan támadás is érte az MNB-t, amely a lejáratással egyenértékű volt.
"A jegybank függetlenségéért is komoly küzdelmet folytattunk, ez azért sajnálatos, mert sokat kellett küzdeni azért, ami egyébként fejlett gazdaságokban természetes" - húzta alá a távozó jegybankelnök.
Felesleges fb
Az MNB távozó elnöke kritikával illette azt, hogy a korai, 2001-es jegybanktörvényt azóta hatszor módosították, "többször szándékosan értelmetlenül változtatták meg". Kritikával illette azt, hogy jelenleg a Monetáris Tanács túl nagy létszámmal működik. Hangoztatta azt a véleményét is, hogy a felügyelő bizottság - megítélése szerint - teljesen feleslegesen működik, számos értelmetlen szabályt is bevontak a jegybanktörvénybe, így például azt, hogy a Monetáris Tanács tagjai mandátumuk lejártát követően csupán három év elteltével választhatók újra be a testületbe. Járai Zsigmond aláhúzta, hogy "a Monetáris Tanács 2001-ben öt belső és négy külső tagból állt, most két belső és kilenc külső tagja van, ami működésében az egyik legnagyobb kockázat."
A jegybankelnök kiemelte, hogy a felügyelő bizottság felállítása, a Monetáris Tanács kibővítése évi több mint egymilliárd forinttal növeli meg a jegybank működési költségeit, amelyek így is jelentős mértékben csökkentek 2001 óta. Az MNB működési költségei nagymértékben mérséklődtek az elmúlt években, a 2000. évi szintről 28 százalékkal csökkentek, tavaly mintegy 14,9 milliárd forintra rúgtak - mondta.
Összevonás, Simor
Sajtótájékoztatója végén a búcsúzó elnök aláhúzta, hogy legkésőbb az euró magyarországi bevezetésekor ajánlatos lenne a jegybankot összevonni a pénzügyi felügyelettel, ugyanis a fejlett piacgazdaságok jó részében a pénzpiaci szereplők felügyeletét, ellenőrzését a központi bankok látják el. Kérdésre válaszolva elmondta: "az utód személye nem tartozik rám", egyúttal megjegyezte, "kit érdekel az én véleményem". Hozzátette: "Simor András elnökjelölttel már találkoztam, korábbi tevékenységét az üzleti szférában nagyra értékelem."
