Mindezek mellett elemi érdeke mostantól az adózóknak a nyilvántartások vezetése – nincs annál kellemetlenebb (és drágább) dolog, ha kiderül, hogy az adóhatóság többet tud az ügyleteink feltételeiről, mint mi magunk.

Mi várható?

Előreláthatólag el fog telni valamennyi idő aközött, hogy a NAV megkapja a külföldi adatokat, azokat értékeli, majd összeveti a magyar adóbevallásokban szereplő adatokkal. De mi fog történi akkor, ha a NAV és az adózó adatai között eltérés van? A korábbi nemzetközi adatcsere-mechanizmusok tapasztalatai alapján ilyen esetekben a NAV várhatóan ún. „támogató eljárást” indít, amely egyfajta önellenőrzésre ösztönző folyamat.  Ez lehetőséget ad az adózónak arra, hogy a NAV rendelkezésére álló adatok alapján – ha így dönt – pótlólag bevallja a korábban kifelejtett kriptojövedelmeket vagy a hibás kalkulációkat helyesbítse.

A jogszabályok nem fűznek szankciót ahhoz, ha ez az utólagos helyesbítés elmarad. Azonban ilyenkor az adózó joggal számíthat adóhatósági ellenőrzés megindítására, amely során a NAV az adóhiány megfizetésére való kötelezésen túlmenően komoly adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat.

„A benyújtott törvényjavaslat új korszakot nyit a kriptoeszközök adóztatásában. Aki átláthatóan, pontos nyilvántartással és jogkövetően működik, arra az információcsere várhatóan nem lesz hatással. Aki viszont abban bízik, hogy a NAV úgysem látja a külföldi kriptojövedelmét, az 2027-től komoly meglepetésekre számíthat” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.