Input anyagok és termékek: Az építőanyagok árainál 2024 első felében stagnálás várható, 2024 második felétől enyhe árnövekedés következhet be. Ott számottevőbb az áremelkedés mértéke, ahol a termékek előállításához az átlagosnál nagyobb energiafelhasználásra és import alapanyagokra van szükség; ez utóbbi körben az euró/forint árfolyamváltozása is befolyásoló tényező, ill. a szállítási költségek emelkedése is kockázati tényező. A felújítás lehet az a szegmens, ami komoly forgalomnövekedést generálhat az építőanyagok számára, amit az otthonfelújítási program támogathat. A program hatására és a felújítások anyagigénye miatt az építőipari gyártók kapacitáskihasználtsága javulásnak indulhat, ami az alágazatnak lendületet adhat az év második felében. De a júliussal induló támogatás miatt a lakossági keresletben egy kivárás is megjelent, mivel mindenki egyszerre végezné el a felújítási munkákat.
Lakó- és nem lakó épület építése: Folytatódott a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek számának csökkenése. Ebből következik, hogy a tavalyinál is gyengébb évre lehet számítani, idén 20 ezer alatt maradhat a lakásépítések száma, így csak lassú kilábalásra számítunk. Lakáspiaci folyamatokról a májusban megjelent 2024 Q1-es Lakáspiaci Kitekintőben bővebb információk találhatók. Az input anyagok mellett lakáspiac állhat helyre a leghamarabb az alszegmensek közül, de az építkezések átfutási ideje miatt idén még nem számíthatunk az átadott lakások számának megugrására. Az új otthonfelújítási program várhatóan pozitív hatást gyakorol az építőipar ezen alágazatára, különösen a KKV-k számára. Ami a nagyobb lakóprojekteket illeti, az elmúlt években elmaradt fejlesztések pótlása miatt az idei év második felében már élénkülést várunk. A vállalati fejlesztések közül kiemelkednek a csarnokok és a logisztikai központok építései (több nagyobb fejlesztés került a piacra az elmúlt években és még idén is várhatóak nagyobb átadások), valamint a nagy autógyártók és akkumulátorgyártók beruházásai. Az irodapiacon nem várhatóak újabb nagy fejlesztések; az elmúlt 2-3 évben folyamatosan növekedtek az üresedési ráták. A kereskedelmi-ingatlan szegmensben a plázastop és a kiskereskedelmi forgalom konszolidációja miatt nem számítunk áttörésre.
