Korszerűsítésre vár az ország ingatlanállományának jelentős része

Az MBH Csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank MBH Indexében több éve figyelemmel kíséri a hazai lakásállomány energetikai helyzetét. Elemzésükből többek között az is kiolvasható, hogy minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot, így egyértelműen megállapítható, hogy a hazai lakásállomány elöregedett.

Hozzávetőlegesen 40 százaluk energetikai szempontból rossz kategóriába tartozik, míg az átlagos energetikai besorolásba 55 százalék, és a lakásoknak csak kevesebb mint 5 százaléka sorolható az ennél kedvezőbb kategóriák valamelyikébe. Az MBH Jelzálogbank elemzői tanulmányukban rávilágítottak arra is, hogy egy átlagos, nem felújított „Kádár-kocka” ház energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ez 4-5-szöröse egy ma korszerűnek mondott épület energiafelhasználásának, a panellakások átlagos fogyasztásának pedig duplája.

A rendszerváltás előtt épült házak építésekor jellemzően nem volt szempont az alacsony energiafelhasználás, emellett Magyarországon 2013 és 2022 között a lakosság nem szembesült a piaci energiaárakkal. Az elmúlt években az energiaár-emelkedés és a rezsiválság nagyban megnehezítette a piaci felhasználók helyzetét, ezzel egyidőben a lakóingatlanok energiahatékonyságára vonatkozó követelmények is szigorodtak, így a lakosság számára is megkerülhetetlenné vált a lakások energiahatékonyságának témája.