13 százalékos adót vet ki a kormány a megtakarítások egy részére - derült ki a szerda éjjel közzétett Magyar Közlönyből. A 205/2023. (V. 31.) rendelet alapján a legtöbb befektetési alap befektetési jegyein, látraszóló vagy lekötött bankbetéteken, megtakarításos életbiztosítások eszközalapjainak befektetési egységein szerzett kamat és árfolyam-nyereség után már nem csak a 15 százalékos szja-t (kamatadót), hanem 13 százalék szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetniük a megtakarítóknak.
Mivel az szja-törvény szerint nem minősül kamatjövedelemnek a legalább 10 évig tartott nyugdíjcélú megtakarítások hozama, nem csak a 15 százalékos kamatadó, hanem a szerda éjjel rendeletben bevezetett 13 százalékos szocho-t sem kell megfizetni például a nyugdíjcélú megtakarítások után - értelmezi a GRANTIS a szerda éjjel megjelent, a szociális hozzájárulási adó (szocho) eltérő alkalmazásáról szóló rendeletet.
A rendelet ugyanis a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összegre vonatkozik. Az szja-törvény alapján viszont személyi jövedelemadótt nem kell fizetni az alábbi megtakarítások után bizonyos feltételek teljesülése esetén:
- Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP)
- Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
- Nyugdíjbiztosítás
- Rendszeres díjas életbiztosítás
- Egyszeri díjas életbiztosítás
- Tartós befektetési számla (TBSZ)
ÖNYP esetében a hozam 10 év után adómentessé válik és onnantól 3 évente felvehető. A tőke továbbra is adóköteles a 21. évig - addig folyamatosan csökken az adóköteles rész.
