Egyik legfontosabb vállalásuk a Magyarországnak járó uniós források visszaszerzése volt. A több ezer milliárd forintnyi EU-s pénz hazahozatalának érdekében az Országgyűlés átfogó korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket fogadott el.
Szigorodott a vagyonnyilatkozati rendszer, átláthatóbbá vált a magántőkealapok és a közbeszerzések működése, nőtt a közérdekű adatok nyilvánossága, és megerősödött az Integritás Hatóság hatásköre.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az elmúlt húsz évben a legóvatosabb becslések szerint is 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett jogtalanul magánzsebekbe, ennek visszavételére hozta létre az Országgyűlés Tisza-többsége a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt; a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével pedig mintegy 3000 milliárd forint kerül vissza a nemzeti vagyon körébe.
Csökkentek a parlament működéséhez kapcsolódó kiadások és a képviselői fizetések. Felállt öt parlamenti vizsgálóbizottság, amelyek előtt kötelező megjelenni, és mérséklődött a kétharmados többséghez kötött szabályozási területek „indokolatlanul nagy száma”.
Megkezdődött Magyarország alkotmányos rendszerének megújítása is, az Országgyűlés új, független és hiteles köztársasági elnököt választott, aki méltó módon képviseli azt a demokratikus megújulást, amelynek eredményeként Magyarországnak egy széles körben megvitatott, a demokratikus jogállamiság elveire épülő új alkotmánya lesz – áll a Tisza-frakció közleményében.