A még nem végleges javaslat nem tartalmazza a fő számokat, így az államháztartás jövő évre várt hiányát sem számszerűsíti, a konvergenciaprogramban vállalt 3,2 százalékos GDP-arányos célhoz 978 milliárd forint államháztartási deficit tartozik.

Összességében a minisztériumok mintegy 250 milliárd forinttal kevesebb pénzre számíthatnak jövőre, mint az idén, ami reálértéken mintegy 15 százalékos csökkenés, a kancellária és a külügyi tárca forrásai is csökkennek reálértéken 2009-ben.

A fél évvel ezelőtti kormányhatározatban még a tárcák számára 120 milliárd forinttal több támogatási előirányzat szerepelt, a különbözet a tervezett adócsökkentés fedezete. A tárcavezetőknek 80 milliárd forintos, fejezeti egyensúlyi tartalékot is létre kell hozniuk, amit zárolnak és csak több feltétel teljesülése esetén használhatnak fel. Az Index szerint a tárcák közül egyértelműen a korábbi gazdasági és közlekedési, illetve az önkormányzati tárca utódai a legnagyobb vesztesek. (A társaságiadó-kulcs folyamatos csökkenésével világszerte teret nyernek a fogyasztási adók - derül ki a KPMG felméréséből.)

Mire mennyi?

A helyközi személyszállítási közszolgáltatásra és a vasúti pályahálózat működtetésére az ideinél kétharmaddal nagyobb összeget, 135 milliárd helyett 230 milliárd forintot szán a kormány, ennek döntő része a vasúthoz, kisebb része a Volán-társaságokhoz kerülhet. A sport támogatására érezhetően több jut jövőre.

A vámosok és pénzügyőrök infláció feletti emelésre számíthatnak, az államkincstár is valamivel több pénzhez jut jövőre, ám az APEH-nak kevesebb támogatásból kell működnie.

A sztrádaépítésre szánt pénz ötödére, a metróra szánt összeg 60 százalékkal esik vissza. Tavaly még 200 milliárd forintnál is többet fordítottak a büdzséből autópálya-építésre, amellett, hogy magáncégek bevonásával, ppp-konstrukcióban is épültek sztrádák, idén már csak 100 milliárdot emészt fel a büdzséből az autópálya-építés, jövőre pedig alig 20 milliárd forintot. A 20 milliárd forinton túl a korábbi ppp-konstrukcióban épült szakaszok után a magáncégeknek fizetendő rendelkezésre állási díj az idei 54 milliárdról 56 milliárd forintra emelkedik.

A fővárosi négyes metró költségeihez az idei 16,2 milliárdos előirányzat helyett alig 10 milliárd forintot tervez a kormány hozzátenni.

Az államadósság utáni kamatokra az idei, eredetileg 1.110 milliárd forintra tervezett, a legfrissebb kormányzati előrejelzés alapján 1.148 milliárd forintra becsült összegnél nominálisan valamivel többet, 1.160-1.170 milliárd forintot kell fizetni majd a tervezet szerint.

A nyugdíjakat jövőre 5,5-6 százalék közötti mértékben tervezik emelni. Ennek nyomán az öregségi, rokkantsági, özvegyi, 13. havi és más nyugdíjakat is magába foglaló nyugellátások 3.100 milliárd forintnál is többet emésztenek fel 2009-ben. (Lettország miniszterelnöke sokezer állami alkalmazott elbocsátását, minisztériumok megszüntetését helyezte kilátásba.)