Kereskedelmi márkás termékekre 310 milliárd forintot költöttek a magyarországi háztartások tavaly, szemben az egy évvel korábbi 252 milliárddal. Idén az összeg biztosan meghaladja a 400 milliárdot.

Jelenleg Közép- és Kelet-Európában növekszik Kína után leggyorsabban a kereskedelmi márkák piaci részesedése; Régiónkban két év alatt megduplázódott, Kínában pedig majdnem megtízszereződött. A növekedés mértéke legkisebb, 10 százalék alatti a nyugat-európai kisebb országokban és az USA-ban.

Közép- és Kelet-Európában az EU-hoz csatlakozott országokban jóval magasabb a kereskedelmi márkák piaci részesedése mint a többiben.

Az öt nagy nyugat-európai országban, (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország) a kereskedelmi márkák piaci részesedése átlagosan 25, míg Nyugat-Európa kisebb országaiban 22, az USA-ban pedig 15 százalék a napi fogyasztási cikkek forgalmából.

Az európai listavezető Nagy-Britannia és Svájc, ahol a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése évek óta valamivel 40 százalék alatt stagnál. Úgy látszik, ez a felső határ, amely felé Németország is közeledik, a tavalyi 32 százalékra nőtt részaránnyal. Ezekben az országokban elképzelhető, hogy vége felé közeledik a kereskedelmi márkák szárnyalása.

Gyakori vélemény szerint a diszkont láncok a kereskedelmi márka fő terjesztői. Ahol a diszkont bolttípus erős, ott magas a kereskedelmi márkák piaci részesedése.

Ellentmond ennek, hogy Nagy-Britanniában a diszkontok piaci részesedése mindössze 3, Svájcban pedig 4 százalék, miközben tízszer akkora a kereskedelmi márkák piaci részesedése. Igaz viszont, hogy Németországban a diszkontok kimagasló mértékben, 24 százalékkal részesednek a napi fogyasztási cikkek forgalmából, a kereskedelmi márkákra pedig 32 százalék jut. Az Europanel tanulmánya szerint kevésbé a bolttípus, mint inkább a cégek mérete játszik fontos szerepet: az a törvényszerűség állapítható meg, hogy minél nagyobb egy kereskedelmi vállalat, annál jelentősebb saját márkáinak a részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából.

Amíg Magyarországon és régiónk többi országában az élelmiszerek körében legelterjedtebbek a kereskedelmi márkák, és a háztartási vegyi áruféleségek csak második helyen állnak, addig Nyugat-Európában fordított a helyzet. Ott a háztartási vegyi árukon belül legerősebbek a kereskedelmi márkák, ahogyan Ázsiában is, megelőzve az élelmiszert. Majdnem mindenütt harmadik helyen áll a testápoló szerek kereskedelmi márkáinak piaci részesedése, kivéve az USA-t, ahol megelőzik a háztartási vegyi árut, de első ott is az élelmiszer.

A kereskedelmi márkákkal szemben a piaci versenyben a gyártók rendelkeznek néhány erős aduval, mutat rá az Europanel tanulmánya. Egyik tromf, hogy a kereskedelmi márkás termékek behatárolt ismertségével, elterjedtségével és elérhetőségével szemben a gyártói márkák sokkal ismertebbek és elterjedtebbek, ráadásul elvileg a kereskedelem egész rendszerében elérhetők a fogyasztók számára.

Másik gyártói előny a termelés biztonsága és a kívánt minőség megbízhatósága.

Szintén plusz a gyártói márkáknál, hogy sajátos funkciójukra, termékelőnyükre a reklámokban fel lehet hívni a fogyasztók figyelmét. Erősíthető a gyártói márkák imázsa is, ami szintén pluszt jelent a fogyasztók megnyerésénél.

A kereskedelmi vállalatok első sorban azért fejlesztik saját márkás kínálatukat, állapítja meg a szóban forgó tanulmány, hogy növeljék vevőik lojalitását, erősebb tárgyalási pozícióba kerüljenek a gyártókkal szemben, és az alacsony fogyasztói árakra való törekvésük mellett ezáltal is nyereségforráshoz jussanak, amelyből többek között finanszírozhatják terjeszkedésüket.

A tanulmány megállapítja, hogy gyártói és kereskedelmi márkák között világszerte legnagyobb az árkülönbség a testápoló szereknél, majd a háztartási vegyi áruk következnek, és legkisebb az eltérés az élelmiszereknél.

Közép- és Kelet-Európában a gyártói márkák átlagára 31 százalékkal haladja meg a kereskedelmi márkás termékekét, ahogyan Ázsiában és Ausztráliában is. Az öt legnagyobb nyugat-európai országban 62 százalékkal drágábbak a gyártói márkák. Az USA-ban ez a mutató 52, míg a legnagyobb Kínában, ahol 82 százalékos.