Ebben felhívja a figyelmet: miután a tagdíj és a tagdíjkiegészítés alapja azonos a nyugdíjjárulék alapjával, a tagdíjfizetési kötelezettség is a nyugdíjjárulék alapja - azaz a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem vagy összeg (minimálbér) vagy a minimum járulékalap - után áll fenn. A foglalkoztató és/vagy a pénztártag - a tagdíj mértékének 10 százalékra történő kiegészítésével - egyoldalú kötelezettséget vállalhat tagdíjkiegészítés fizetésére. A tagdíjkiegészítés megállapítására, bevallására és megfizetésére, a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire, a tagdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ennek értelmében, ha a foglalkoztatott (főfoglalkozású társas vállalkozó) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot és ezt a foglalkoztató nem jelentette be határidőben az állami adóhatósághoz, a foglalkoztató (társas vállalkozás) a tagdíjat, továbbá a foglalkoztató által vállalt tagdíjkiegészítést is a minimum járulékalap összege után köteles megfizetni. A tagdíj, valamint a foglalkoztató által vállalt tagdíjkiegészítés különbözetét ez esetben a foglalkoztató viseli. Más a helyzet a pénztártag által vállalt tagdíjkiegészítést illetően. Miután ennek megfizetési kötelezettsége a pénztártagot terheli, a tagdíjkiegészítés összegének a minimum járulékalap után fennálló megfizetése is az ő kötelessége (az összeg természetesen a pénztártag megtakarítását növeli).
A tagdíjkiegészítést meg lehet szüntetni vagy mértékét módosítani lehet, ezt azonban a magánnyugdíjpénztárnak írásban be kell jelenteni. A parlament a nyáron döntött arról, hogy szeptember 1-jétől a minimálbér duplája (jelenleg 125 ezer forint) után kell tb-járulékot fizetni. Ez gyakorlatilag mindenkire vonatkozik, legyen egyszerű alkalmazott, vagy dolgozzon a saját vállalkozásában (az egyéni- és az evás vállalkozók sem kivételek).
Abban az esetben, ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot és ezt a foglalkoztató bejelenti az állami adóhatósághoz, a társadalombiztosítási járulékot a tényleges jövedelem után lehet megfizetni. Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot és a foglalkoztató nem élt bejelentési jogával, a járulékfizetési kötelezettség a minimum járulékalap után áll fenn és a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet (nyugdíjjárulék, tagdíj, egészségbiztosítási járulék) a foglalkoztatónak kell viselnie.