A felvételi ponthatárok kihirdetésével a lakáskeresési roham is kezdetét veszi az egyetemi városokban, a nyár elején csaknem 15-20 százalékkal több lakás volt kiadó, mint tavaly ilyenkor. A bérbeadók gyakran nagy összegű kaucióval próbálják bebiztosítani magukat arra az esetre, ha a bérlő kárt okozna, nem fizetné a lakbért vagy a rezsit. Pedig probléma esetén elsősorban az számít, hogy milyen szerződést kötöttek a felek. Megfelelő dokumentum nélkül ugyanis sokszor csak hosszas és költséges pereskedéssel lehet pontot tenni az ügy végére. Ezért egyre több bérbeadó kér közjegyző által készített egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérlőjétől, amellyel a bérleti jogviszony megszűnése után a kiköltözést, az elmaradt bérleti díjak és rezsiköltségek, közüzemi díjak megfizetését is biztosítani lehet.
A bérlő és a bérbeadó dönthetnek úgy is, hogy a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés már nemcsak a bérbeadót védi, hanem a bérlőnek is garanciát jelent például arra, hogy nem emelhetik meg váratlanul a lakbért, nem követelhetik tőle idő előtt a bérleti díjat, és nem tehetik ki jogtalanul az ingatlanból.
