Azt ugyanakkor visszautasította, hogy az aláírt magyar-svéd védelmi megállapodásnak volt ebben döntő szerepe. "Ez nem egy üzleti megállapodás, egy business deal, hogy itt a NATO-tagság a Gripenekért cserébe" - hangsúlyozta. Rámutatott: a svéd-magyar védelmi együttműködés egy sokkal hosszabb történet, mint Svédország NATO-csatlakozási szándéka. Természetes azonban, hogy egy védelmi megállapodás sokat segít a bizalom helyreállításában a két ország között, de erre ne tekintsünk úgy, mint egy deal - szögezte le, hangsúlyozva, hogy nemcsak elégedett az eredménnyel, minden egyes lépését élvezte is a bizalomépítésnek.
A kormányfő rendkívül érdekesnek, izgalmasnak és eredményesnek nevezte a megbeszélést, hangsúlyozva, hogy "sikerült tisztázni kölcsönösen a jó szándékainkat". A két nép közötti bizalom fontos emlékeit felidézve arról beszélt: Svédország igaz barátja volt Magyarországnak 1956-ban, amikor befogadta a menekült magyarokat, és döntő partner volt uniós csatlakozásunk során is, amikor a gyorsabb bővítés mellett érvelt.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy uniós ügyeket is tárgyaltak a svéd miniszterelnökkel, különös tekintettel arra, hogy hamarosan Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét. Kiemelte: Svédország 2023 első félévében egy mindenki elismerését kiváltó elnökséget adott az Európai Uniónak, és ígéretet kaptak arra, hogy a svéd fél átadja tapasztalatait.
Közölte: Ulf Kristerssonnal a globális gazdasági versenyképesség, illetve a közös európai uniós biztonság és védelem politika fejlesztéséről is egyeztettek, valamint egyetértettek abban is, hogy az illegális migráció ellen küzdeni kell, és a szervezett bűnözés felszámolásában is segítséget kell nyújtani egymásnak.
