A vállalkozások tisztességtelen versennyel szembesülnek: a rejtett gazdaságban adók, közterhek, elemi előírások megkerülésével értékesítenek szolgáltatást, árut, ami 50-100%-os árelőnyt is jelent. Az adófizető vállalkozás ezzel szemben kétszer jár rosszul: több adót fizet, mintha nem lenne feketegazdaság, ráadásul behozhatatlan piaci hátrányt is szenved, a rejtett gazdaság részeseivel szemben.
Pórul jár az a vásárló, aki a sarki üzletben, vagy az új bevásárlóközpontban vásárol, vagy számlát kér a szolgáltatásról, hiszen ezek az árak az adót, vámot is magában foglalják, szemben a piacok, utcák családi kasszát ugyan kímélő, de adókerülő áraival.
A szövetség elfogadhatatlannak tartja a fekete gazdaság létét, kiterjedtségét, ezért visszaszorítása érdekében egyrészt jogszabály felülvizsgálatot, valamint -módosítást, továbbá hatósági ellenőrzések szigorítását kezdeményezi, elsősorban a következők alapján:
- Támogatja azokat a kormányzati intézkedéseket, melyek áttekinthetőbb gazdasági jogrend, adórendszer kialakítására irányulnak, a vállalkozások adóterheinek mérséklésével, mivel a nagy adóterhek, elsősorban az élőmunka magas közterhei, az általános forgalmi adó uniós szintű rekordméretei a feketegazdaság térnyerését segítik.
- Több támogatás szükséges a kis- és középvállalkozásoknak.
- A hatósági ellenőrzések erőteljesebben irányuljanak a rejtett gazdaság színtereire.
- A hatósági ellenőrzések szigorúbban szankcionálják a visszaeső, súlyosan vétőket, ennek érdekében célszerű felülvizsgálni a jogszabályi hátteret.
- Az ellenőrző hatóságok ellenőrzéseik során fordítsanak több figyelmet a vállalkozások között bizonylati rendre, a számlaadásra, az árukísérő okmányokra. A feketegazdaság a vállalkozások közötti bizonylati rend megkerülésére épül.
- A Vám- és Pénzügyőrség több mélységi ellenőrzést végezzen, ennek szükség szerint meg kell teremteni a feltételeit.
- Meg kell tiltani a ruházati termékek, továbbá gyerekjátékok piaci, vásári, üzlethelyiségen kívüli árusítását (kivéve a szabályozott csomagküldő és házaló kereskedést).
- Szigorítani szükséges az utcai árusítás feltételeit.
Az OKSZ az elmúlt években számos alkalommal szorgalmazta a legkülönfélébb fórumokon a feketekereskedelem elleni fellépést. Több alkalommal olyan jogszabályi szigorításokat is támogatott, melyek a feketekereskedelem visszaszorítását célozták, ugyanakkor jelentős, elsősorban adminisztrációs terhet jelentettek a vállalkozásoknak (például a jövedéki szabályozás esetében).
Az EU csatlakozás korábbi várakozásokkal ellentétben nem mérsékelte a feketegazdaság megjelenését. A feketegazdaság nagy súlya rontja a hazai vállalkozások uniós üzleti lehetőségeit is, a kedvezőtlen megítélés, a zavaros viszonyok miatt.
A feketekereskedelem legkirívóbb területei továbbra is az utcai árusítás, továbbá a különböző vásárok, piacok, ahol rejtett forrásokból származó áruk jelennek meg, rendkívül nagy mennyiségben. A kereskedelmi joganyagból a következő jogszabályok soron kívüli felülvizsgálatát javasoljuk:
- 4/1997. kormányrendelet, az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről utcai árusítás, alkalmi, mozgóárusítás, házaló kereskedé, árueredet igazolása
- 35/1995. kormányrendelet, a vásárokról, piacokról
piaci, vásári árusítás
- 15/1989. KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról
csomagküldő kereskedelem
elektronikus kereskedelem.
