Peter Bofinger würzburgi közgazdász szerint nincs olyan általánosan érvényes adósságküszöb, amely felett egy gazdaság automatikusan válságba kerül. A kockázat nagyobb lehet, ha egy ország külföldi valutában adósodik el, illetve ha a befektetők elveszítik bizalmukat az adott ország valutája és állampapírjai iránt. Az Egyesült Államok esetében ezért különösen fontos a dollár globális tartalékvaluta-szerepe és az amerikai állampapírokba vetett bizalom.
A tízéves amerikai államkötvény hozama augusztusban 5 százalékra emelkedett, ami 2007 óta a legmagasabb szint. Henning Potstada, a DWS ügyvezetőségének tagja szerint az amerikai költségvetési folyamatok aggasztóak, de az Egyesült Államokat a dollár globális szerepe, a gazdaság növekedési lehetőségei és energiafüggetlensége is támogatja. Szerinte a globális adósságválságig még hosszú út vezet.
A növekvő adósság ugyanakkor válság nélkül is terhet jelenthet a lakosság számára, mivel az emelkedő kamatkiadások forrásokat vonnak el más állami kiadásoktól. Az ifo gazdaságkutató intézet számítása szerint Németország kamatkiadásai 2030-ig évi 50 milliárd euróról 100 milliárd euróra nőhetnek. A költségvetési kiadások csökkentése, az adóemelés vagy az infláció egyaránt mérsékelheti az adósságterhet, ezek azonban jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak.
(MTI)
